Nem szaporodás útján történő génátadás gyakori jelenség az élővilágban. Számtalanszor megfigyelték már különböző baktériumok között, de élesztő és baktériumsejtek, valamint baktériumok és növények között is. A biológiában horizontális génátadásnak nevezik ezt a jelenséget. Amerikai kutatók mostanában új eredménnyel álltak elő: emberi DNS darabot találtak a trippert (népies nevén kankót) okozó baktérium, a Neisseria gonorrhoeae genomjában. Az emberben és a baktériumban talált szekvencia nagyfokú azonossága/hasonlósága miatt, valamint azért, mert a baktérium populációknak csak 11%-ban lehet kimutatni, arra lehetett következtetni, hogy a szekvencia átjutása evolúciós távlatokban viszonylag friss eseménynek számít.
További érdekesség evvel a baktériummal kapcsolatban, hogy talán a legerősebb élőlénynek tekinthető: saját testsúlyának százezerszeresét képes elhúzni.
megkérném a kedves Deák Urat, hogy magyarázza el, hogy miről szól a következő cikk:
VálaszTörléshttp://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21790653
válaszát előre köszönöm!
A közlemény morfológiai és immunohisztokémiai vizsgálatok alapján azt feltételezi, hogy a korábban spermatocita eredetűnek gondolt hereráktípus sperma őssejtekből származhat.
TörlésNem tudom, mennyire járatos a hímivasejt képződésben. Nagyon röviden: a hímivarsejtek a here kanyarulatos csatornáiban zajló osztódások során képződnek. A folyamat elején a csírasejtek növekednek, majd osztódnak (mitózissal), és ennek eredményeként létrejönnek a spermatogóniumok. Ezek még diploid sejtek, amelyek további mitótikus osztódással spermatocitákat hoznak létre, amelyek meiótikus (számfelező) osztódással hozzák létre a spermatidokat. A folyamat végén a spermatidok érett spermiumokká alakulnak át, amit spermiogenezisnek nevezünk.
Ennek tükrében a közlemény lényege, hogy a szeminoma típusú hererák forrását a hímivarsejtképződés korábbi szakaszára helyezi.