Minden alkalommal, amikor egy sejt kettéosztódik, lehetőség adódik mutációk képződésére, és így új genetikai variáció létrejöttére. Egy mutáció lehet hasznos, káros, vagy közömbös (se nem hasznos, se nem káros). Ivarosan szaporodó fajok esetében a hasznos mutáció sorsa viszonylag egyértelmű. Ha túljut a genetikai sodródás jelentette bizonytalanságokon, fokozatosan elterjed a populációban, miközben a genetikai rekombináció segítségével folyamatosan új genetikai háttérbe kerül. Evvel szemben a káros mutációk viszonylag gyorsan kiszelektálódnak a populációból.
Ha a mutáció egy olyan gént ront el, amit már nem használ az organizmus, akkor a természetes szelekció nem képes megtartani a hibátlan változatot. Ezért tapasztalható, hogy olyan halak, amelyek sötét barlangi életmódhoz alkalmazkodnak elvesztik látásukat. Az új környezetükben már nincs előnye a funkcióképes szemnek, ezért a véletlenszerűen képződő káros mutációk nem szelektálódnak ki. Ezt nevezik az evolúció "használd, vagy elveszted" módszerének.
Számomra nem teljesen világos, hogy miért tűnik el a szem a barlangi körülmények között. Hiszen ebben az esetben a szem jelenléte vagy hiánya közönbös kellene legyen. A mutációk, amelyek egy amúgyis használaton kívüli szervet érintenek, miért jelentenek szelekciós előnyt? (hisz sötétben a szemmel rendekező halak is ugyanolyan vakok, mint a "szemtelenek"). Lehetséges lenne,hogy annyi energiát spórolnak meg azzal, hogy egy mutáció miatt nem fejlesztenek szemet, hogy előnybe kerül azokkal az egyedekkel szemben, amelyek energiát pazarolnak egy fölösleges szerv kifejlesztésére? Vagy csak a véletlen genetikai sodródás miatt alakultak ki ilyen fajok és vannak olyan közeli rokonaik, amelyek szintén sötétben élnek, de van szemük?
VálaszTörlésPedig ott a válasz a kérdésedre a bejegyzésben.
Törlés"Az új környezetükben már nincs előnye a funkcióképes szemnek, ezért a véletlenszerűen képződő káros mutációk nem szelektálódnak ki."
Ha vmit nem használsz, akkor arra nincs befolyással a szelekció, ezért az adott funkcióra káros mutációk nem tudnak kiszelektálódni, emiatt a használaton kívül szervek, végtagok, szövetek elcsökevényesednek (pl nálunk a lábujjak), majd idővel teljesen el is tűnhetnek (pl, a delfinek és a bálnák hátsólábai).
A szemek vagy eltűnnek, vagy nem, ezt több faktor is befolyásolhatja, mint pl. evolúciós idő, vagy kontingencia. Általában működésképtelen, csökevényes formában megtalálhatók.
VálaszTörlésA használaton kívüli szervet érintő mutációk nem jelentenek szelekciós előnyt. Ilyen esetben egyszerűen arról van szó, hogy sokkal könnyebb elrontani valamit, mint megtartani.