Társasági
beszélgetésekben sok téma szóba kerül. A témák szerteágazóak, általában
életünkkel, környezetünkkel, a mai valósággal kapcsolatosak, és bizonyos
értelemben, ezek együttesen a köztudatot tükrözik. Mi minden tartozik ebbe?
Talán egyetérthetünk abban, hogy egy tájékozott ember ismeri a magyar és a
világtörténelem legfontosabb eseményeit és ezek jelentőségét. Talán abban is
egyetértünk, hogy illik ismerni a magyar és nemzetközi irodalom jeles
képviselőit és főbb műveiket, valamint a főbb művészeti irányzatokat, a
leghíresebb művészeket és legfontosabb alkotásaikat. Ma már elvárható, hogy
beszéljünk egy-két idegen nyelvet, vagy legalább ismerjünk néhány idegen
kifejezést. Tájékozottságunk kiterjed bizonyos mértékben a hazai és nemzetközi
politikára is, valamint a kultúra egyéb területeire, építészetre, színházra,
filmre, sportra. Hosszasan tudunk beszélgetni kulináris és szabadidős
élményeinkről is. Mindezekből talán már érthető, mire célzok: érezzük, hogy
vannak dolgok, amiket egy tájékozott embernek tudnia kell.
Mi a helyzet
a tudománnyal? Van-e olyan tudománnyal kapcsolatos dolog, amiről hétköznapi
beszélgetésekben szó esik? Sajnos nincs, vagy nagyon kevés! A társasági
beszélgetésekhez nem szükséges tudományos és matematikai tájékozottság. Sőt,
biztosan mindenki tapasztalta már, hogy úgy lehet együttérző elismerést
szerezni, ha valaki avval henceg, hogy mindig hülye volt matekból, világéletében
utálta a kémiát, vagy alig várta, hogy ne kelljen biológiát tanulnia.
Van-e olyan tudományos ismeret, amivel kapcsolatosan elvárható lenne,
hogy ismerjük ahhoz, hogy tájékozottnak tekintsenek? Természetesen van! Például
ilyenek az élettelen és élő anyag felépítésére és alapvető tulajdonságaira
vonatkozó fizikai, kémiai és biológiai ismeretek, vagy a legfontosabb természeti
jelenségek és biológiai folyamatok ismerete és alapvető megértése. Ezek
szerintem egyszerű és alapvető ismeretek. Az evolúció egy másik olyan tudományos
tény és elmélet, amit feltétlen tudni kellene. Ha valaki nem ismeri az evolúciós
elmélet alapvető téziseit, akkor nem lehet tudományosan tájékozott.
Ha
valaki nem ismeri, vagy nem tud beszélni ezekről, tekinthető-e olyannak, mintha
nem tudná, hogy mi Ausztria fővárosa, ki vesztett csatát Mohácsnál, ki írta az
Egri csillagokat, vagy, hogy ki volt Erkel Ferenc? Bárcsak igen lenne a válasz!
E hosszúra sikerült gondolatsorral csak azt akartam kifejezni, hogy jó lenne már
olyan világban élni, ahol senki sem tarthatja magát műveltnek anélkül, hogy
tudományosan tájékozott legyen.
Nagyon jó írás, örülök, hogy valaki megfogalmazta, ami nekem is a fejemben jár már jó ideje.
VálaszTörlésA legrémisztőbbnek a középiskolások hozzáállását látom: aki jó fizikából/matekból/kémiából, az valamiért "fura", meg "nerd", sokszor a csoportból kinézett.
Hová vezet az olyan szociális evolúció, ahol a nemtudásnak van magasabb fitnesse?
Reméljük, hogy evolúciós időskálán a tudás, a racionalitás és a tudományos ismeretszerzés biztosít magasabb fitnesst. :)
Törlés