Statisztikák szerint
minden százezer emberből egy félrenyeléses fulladás áldozata lesz. Félrenyelés
egy ritka, de állandó halálok, ami nemcsak emberekre jellemző. A félrenyelés
oka egy "tervezési hibára" vezethető vissza: a száj az orr alatt és
előtt helyezkedik el, ugyanakkor a nyelőcső a légcső mögött található, tehát a
két járatnak kereszteződnie kell valahol. Ez a torokban valósul meg. Amikor nyelünk,
egy reflex lezárja a légcső nyílását, így táplálék általában nem juthat a légcsőbe.
Sajnos semmi sem tökéletes, néha az említett reflex akadozik, és ilyen esetben
a táplálék rossz helyre kerül. Ha valami elzárja a kereszteződést, vagy a
légcsövet, akkor levegő nem juthat a tüdőbe. Ez ellen köhögési reflex a
védekezés. Ha ez nem elég hatékony, (gyors beavatkozás hiányában) tragédia következik
be.
Miért van szükségünk köhögési
reflexre és forgalomirányításra a torkunkban? Sokkal egyszerűbb és
biztonságosabb lenne, ha tápcsatornánk és légcsatornánk egymástól teljesen
független lenne. Milyen funkcionális magyarázata van a kettő kereszteződésének?
A válasz nagyon egyszerű: nincs ilyen magyarázat. A magyarázat nem
funkcionális, hanem történelmi. Így alakult az evolúció folyamán. Az evolúció
nem ésszerű tervezés mentén halad, hanem a már meglévő struktúrák apró
módosításával.
Valahol, mintha azt olvastam volna, hogy ez csupán az ember esetében van így...igaz ez?
VálaszTörlésValamint korábban olyanról is hallottam egy dokumentum filmben, hogy a zsiráfok megfulladnának, ha be lenne dugulva az orruk, mivel nem képesek szájon át levegőt venni. Ez tényleg így van? Ha igen, akkor náluk nem kereszteződik a két járat?
Krisztián, ez bizony nem igaz. Minden torokkal rendelkező állat félrenyelhet, mert náluk is kereszteződik a két járat. Kutyáknál, macskáknál gyakran megfigyelhető jelenség ez.
Törlés