Hétköznapi gondolkodásunkban élesen szétválasztjuk az egyedet (organizmust, egyént) és a közösséget. Az egyedek sokkal reálisabban, konkrétabban jelennek meg képzeletünkben, mint a csoportok, közösségek. Az egyedeket diszkrét fizikai egységeknek tekintjük, amelyeket különböző tulajdonságokkal és képességekkel ruházunk fel. Evvel szemben a csoportok pontatlan absztrakciók, amelyek az egyedek közötti viszonyok termékei. Valóban ennyire éles a különbség egyed és közösség között?
A soksejtű növények és állatok (azaz eukarióták) sejtek milliárdjaiból állnak, sejtjeik szociális közösségeiként foghatók fel. Sejtjeik azonban maguk is egyszerűbb, baktériumszerű sejtek szimbiotikus közösségéből alakultak ki valamikor a távoli múltban. Amikor a szimbiotikus kölcsönhatásban résztvevő baktériumok elértek egy meghatározott szintű függőséget egymástól, akkor létrejött egy magasabbrendű organizmus a csoportosulásból. Egyed jött létre a csoportból.
Ez az egyed a csoportból szemlélet igaz az egyszerűbb baktériumsejtekre is, hisz ezek gének szociális közösségének is tekinthetők. Ugyan az élet keletkezésének pontos mechanizmusát még nem ismerjük, azonban a fenti gondolatmenetet továbbgondolva feltételezhetjük, hogy az élet egymással kooperáló kémiai reakciók hálózataként, vagy csoportjaként kezdődött.
Mindannyian tehát alapvetően sejtcsoportok vagyunk, sejtjeink viszont baktériumok csoportjaiként, a baktériumok pedig gének csoportjaiként is felfoghatók. A szerveződés minden szintje utal a szerveződés előnyeire: a csoport-szint hatékonyabb működést tesz lehetővé, az egyed viszont hasznot húzhat a csoportból. Mikor válik egy csoport organizmussá? Akkor, amikor az elsődleges evolúciós erő a csoportok közötti szelekció lesz, a csoporton belüli szelekció helyett.
Akkor mint olyan, a csoportszelekció nem is létezik, mivel mihelyst az evolúciós erő egy csoportra hat, az már ebből a szempontból egyedként fogható fel? Vagy a "csoportszelekció" és a "csoportok közötti szelekció" nem pontosan ugyanazt takarja?
VálaszTörlésNem, csak akkor, ha a csoportok közötti szelekció válik elsődleges, vagy domináns evolúciós erővé. Ez eddig csak néhány fajnál valósult meg, és csak ezeknél lehet egyfajta "szuper organizmus"-ról beszélni (lásd hangyák, méhek, termeszek).
VálaszTörlésÉs, ha továbbgondoljuk, ott a társadalom. Vagy: a társadalom kialakulása visszavezethető végső soron ezekre a csoportokra. A lényeges, a püspökfalat: azoknak a pontoknak a meghatározása, amikor/ahol az élőlény átkerül egy szervezettebb csoportba. Túlélhető századot kívánok, mert az időnap előtti szervezettség szervezetlenségbe, destrukcióba megy át, és a pusztításban öntörvényűvé válik.
VálaszTörlés