Brahe-féle reakciók a XXI. században

Tycho Brahe, a 16. században élt dán főnemes és jószemű csillagász, nagy problémával találta szembe magát. Pontosan meghatározta az ismert bolygók mozgását, és adatai meghökkentő következtetésre kényszerítették: valamennyien a Nap körül keringenek. Mélyen meg volt győződve megfigyeléseinek és mérési adatainak pontosságáról. Vallásos hite alapján azonban Brahe határozott híve volt a Föld univerzumban betöltött különleges, központi szerepét hirdető geocentrikus világképnek is. Ezért előállt egy megoldással: szerkesztett egy világképet, amelyben az ismert bolygók a Nap körül keringtek, de – ez a kis heliocentrikus csoportosulás szófogadóan keringett a Föld körül. Probléma (úgy ahogy) megoldva!

A Brahe-féle megalkuvás lényege, hogy bár a cáfolhatatlan tényeknek teret enged, de ha ezek a tények ellentmondásba kerülnek az egyén féltve dédelgetett hitével, akkor ő bizony görcsösen ragaszkodik az utóbbihoz.  Ennek egyik XXI. századi példája a természetes szelekción keresztül megvalósuló evolúció. Az evolúció tényét és az evolúció elméletét ma már szinte minden átlagos műveltségű és tájékozottságú ember elfogadja, amikor a járványos vírusfertőzésekre, az antibiotikum rezisztencia kifejlődésére, vagy az élővilágban megfigyelhető változásokra gondol. Azonban vannak olyanok, akik nem akarják, nem tudják elfogadni azt a gyakran zavarba ejtő felismerést, ami az evolúció logikus végiggondolásából következik. Ezért – Brahehez hasonlóan - előállnak megoldásokkal, mint amilyen a teisztikus evolúció, vagy az intelligens tervezés.