A bolygóideg az agytörzsből indul ki, és testünk távoli
pontjaira is eljutva, számos szervünk beidegzéséről gondoskodik. A felső
gégeidegek leágazási pontja a gégével szemben található, így ezek igen rövid,
mindössze néhány centis utat futnak be. Ugye, eddig minden egyszerű és logikus. Szinte tervezni sem lehetett volna jobban. Vagy mégis? Hasonló egyszerűséget és logikus
lefutást várnánk az alsó gégeidegektől is, de amint ezt a mellékelt ábra
mutatja, a valóságban egészen mást tapasztalhatunk. Az alsó gégeidegek a lehető
legrövidebb út helyett sokkal távolabb ágaznak le a bolygóidegből, majd jobboldalon
a kulcscsont alatti verőeret, baloldalon pedig az aortát megkerülve visszafutnak
a nyakba, hogy végül visszataláljanak a gége alsó részéhez és elvégezzék annak beidegzését.
Abszurd! Nesze neked tökéletes tervezés!
No, persze valaki mondhatná, hogy nem kell ezt annyira
felfújni, hisz a különbség mindössze 20-30 cm idegnyúlvány. Nálunk, embereknél
igen, de a zsiráfnál ez már 5-6 méter, és ott voltak még szegény szauropodák
is. Az alábbi videón Richard Dawkins és munkatársai demonstrálják az alsó
gégeideg vándorútját a zsiráfban.
A dolog evolúciós logikája meglátásom szerint a különböző területek beidegzések legendás konzervativizmusában keresendő (lásd emlős hallószerv beidegzése). Az ősi gerincesekben a gége alsó részével homológ képletek és az aortaívnek megfeleltethető keringési elemek minden valószínűség szerint egymáshoz sokkal közelebb, esetleg más konfigurációban helyezkedtek el, ami a most furcsának ható elrendezést az evolválódó idegrendszer számára logikussá tette.
VálaszTörlés