Több evolúciós tankönyv a
természetes szelekció lényegét a nyírfaaraszoló lepke példáján keresztül
szemlélteti. Ennek a lepkének világos és sötét színváltozata ismert (lásd
mellékelt kép). A 18. század első felében a lepkének szinte csak világos színű
példányai fordultak elő Manchester környékén, a sötét fenotípus gyakorisága
nagyon alacsony volt. A sötét mintázatú rovarokat ugyanis a nyírfák kérgén és a
világos zuzmóval borított felületeken a madarak könnyen észrevették és
elfogyasztották. Azaz a sötét színű egyedek gyakoriságát a szelekció alacsonyan
tartotta. Az ipari forradalom idején egyrészt szennyezés borította be a fák
kérgét, másrészt a légszennyeződés hatására a zuzmók eltűntek. A sötét
felszínen a világos lepke vált feltűnővé: néhány évtized alatt a környék
nyírfaaraszoló populációiban a sötét és világos fenotípusok aránya megfordult. Noha, a jelenség már régóta ismert, az eltérő színváltozatok genetikai magyarázata eddig ismeretlen volt. Most a Liverpooli Egyetem kutatói azonosították a színváltozásért felelős gént, és megállapították, hogy a sötét színváltozat kialakulásáért felelős génváltozat a 17-es kromoszómán helyezkedik el. Összehasonlító vizsgálatokból az is kiderült, hogy éppen ez a genomikus régió felelős más lepkefajokban is a szárnymintázat kialakításáért.
Ha netán erre tévedne valaki, aki hasznos mutációkat keres – nos, a sötét lepkék esete egy kiváló példa erre is.
Nem tudom, hogy ez a változás nevezhető-e evolúciónak, ha a kétféle lepke tökéletesen szaporodóképes.
VálaszTörlésLehet, hogy rossz példát említek, de tudtommal az albinizmust sem nevezzük evolúciónak.
A biológiai evolúció az élőlénycsoportok öröklődő tulajdonságainak egymást követő generációkon keresztül bekövetkező változása. Ezért tehát a nyírfaaraszoló lepkék evolúciós változáson mentek keresztül.
TörlésRossz példát említ, mert az albinizmus is szelekciós nyomás alatt áll (ez általában negatív). Ez alól kivételt képeznek a hopi indiánok, ahol pozitív szelekció érvényesül az albinók körében.
Meglepett Nullius hozzászólása, mivel a cikk olyat nem állít, hogy ez a fenotípus gyakoriságváltozás az evolúciót igazolná. Ami viszont még jobban meglepett, hogy a Nulliusnak adott válasz az evolúció bizonyítékaként állítja be a nyírfaaraszolóval történteket. Esetleg szépen szemlélteti a természetes szelekciót, de a szelekció csak az evolúciós mechanizmus egy része. Példa még az allélgyakoriság-változásra is, de így önmagában annak sincs köze a törzsfejlődéshez.
VálaszTörlés„A biológiai evolúció az élőlénycsoportok öröklődő tulajdonságainak egymást követő generációkon keresztül bekövetkező változása.”
Csakhogy itt nem azt figyelték meg, hogy a világosszürke fajtában egy mutáció révén megjelent egy sötétebb változat, és ez a mutáció aztán elterjedt a populáción belül, hanem már eleve volt két változat, amiknek a számaránya szembetűnően megváltozott. Tehát még az idézett definíció szerint sem az történt, mint amit a definíció állít.
Monsun,
VálaszTörlés"Meglepett Nullius hozzászólása, mivel a cikk olyat nem állít, hogy ez a fenotípus gyakoriságváltozás az evolúciót igazolná."
---
Pedig már a cím is erre utal: Nyírfaaraszoló lepkék – evolúció, működés közben
"Esetleg szépen szemlélteti a természetes szelekciót, de a szelekció csak az evolúciós mechanizmus egy része."
---
Nem egy része, hanem az egyik fajtája.
"Példa még az allélgyakoriság-változásra is, de így önmagában annak sincs köze a törzsfejlődéshez."
---
De bizony van, mert az allélgyakoriság időbeli változása az maga az evolúció, vagy törzsfejlődés. Egy élőlénycsoport öröklődő tulajdonságainak változása nem más, mint az allélgyakoriság időbeli változása. Mivel az említett példában éppen ez történt, ez bizony evolúció, működés közben. :-)
Erről cikkről mi a véleményetek? https://index.hu/techtud/2019/02/03/egerevolucio_a_szemunk_lattara/
VálaszTörlés