Kellemes Ünnepeket!

Tetovált gyümölcslégy

Goniurellia tridens

Frederick Sanger 1918 - 2013

Mesterséges evolúció: a háziasítás

A selyemlepkét (Bombyx mori) mintegy 5000 évvel ezelőtt kezdték el tenyészteni Kínában a hernyók által készített selyem miatt. A hernyók által szőtt gubó egyetlen vékony selyemfonalból áll, amelynek átlagos hossza 400-1000 m. A lárvák tápláléka szinte kizárólagosan az eperfa levele. A tenyésztett selyemlepkét a vadon élő Bombyx mandarinaból háziasították. Ennek eredményeként a ma élő egyedek gyorsabban növekednek, nagyobb a szaporaságuk, nagyobb gubót fonnak és betegségekkel szembeni ellenállóképességük is jobb, mint vadon élő rokonaiknak, viszont elveszett ragadozóikkal szembeni félelmük és repülőképességük is. Ez utóbbi tulajdonságaik miatt túlélésük teljes mértékben emberfüggő és már nem fordulnak elő a természetben.

Időközben a selyemlepke kiváló laboratóriumi modell organizmussá vált több kutatási területen is, és teljes genomszekvenciáját 2008-ban közölték. Az első rovarferomon a bombykol izolálása és kémiai meghatározása a selyemlepkékből történt. Egy új tanulmány szerint, amit német és japán kutatók végeztek, a háziasított állatok sokkal kevesebb szagérzékelésre szolgáló érzékszőrrel rendelkeznek, ami szaglásuk jelentős romlásával jár együtt. Ez avval magyarázható, hogy több ezeréves tenyésztésük során e képességükre már nem volt szükség, hisz készen, rágószervük elé tálalva kapták táplálékukat.

Az előzőek alapján meglepő, hogy szexferomon termelő és érzékelő képességük nem csökkent az idők folyamán, noha erre sem volt szükségük, hisz a hímek és a nőstények találkozásáról a tenyésztők gondoskodnak. Kiderült, hogy a feromon nem csak a hímek csábítására szolgál, hanem a párzási magatartás kiváltására is, így nélkülözhetetlen maradt a szaporodáshoz.

Egyszerűből bonyolult???

Jeszenszky Ferenc

Jeszenszky Ferenc szerint "a termodinamika azt tanítja, hogy a spontán természeti folyamatok mindig abba az irányba mutatnak, hogy a bonyolultból egyszerű lesz és az egyszerűből pedig nem lehet bonyolult.
Következésképpen az egész evolúciós elképzelés ebből a termodinamikai szempontból nézve képtelenség."

Ha azonban tényleg szétnézünk a természetben, akkor bizony számtalan olyan jelenséget figyelhetünk meg, amelyek során bizony úgy tűnik, hogy egyszerűből bonyolultabb lesz, mégpedig sokkal bonyolultabb. Csak néhány példa ezek közül:

Lehetséges, hogy a természet rendszeresen megszegi a termodinamikai törvényeket?

Netán Jeszenszky Ferenc kreácionista, fizikusi végzettsége ellenére sem volt tisztában a termodinamikával?

"ÉRTEM"

Az ÉRtelmes TErvezettség Mozgalom vezetői: Jeszenszky Ferenc•, Tasi István, Mérő Mátyás és Farkas Ferenc (•elhunyt 2011-ben)

III. Kutatói Blog és Weboldal Találkozó

Mindenkinek ajánlom ezt a virtuális találkozót, ahol érdekes blogokkal ismerkedhet meg a látogató a tudomány világából, és a tudományos élet hétköznapjaiból. Az oldal interaktív és még szavazni is lehet a kedvencnek ítélt blogra. Azt hiszem, minden blog örömmel tekint az érdeklődésre és szívesen lát visszajelzést, megjegyzéseket és kérdéseket.

Nincs esélye az evolúciónak???

... vagy Mérő Mátyásnak, az Értem vezetőségi tagjának nincs esélye, hogy ilyen téves elképzelésekkel megértse az evolúciót (meg még néhány más dolgot is, mint pl. a kémiai reakciók természetét)?
Mérő úr kijelenti, hogy egy száz aminosavból álló fehérje véletlenszerű létrejöttének a valószínűsége gyakorlatilag nulla, vagyis spontán az bizony nem jöhet létre. Hurrá!!!

Az evolúciós elmélet szerint sem, viszont ő azt nem érti, mert nem nézett utána.

Az evolúcióelméletről???

Jeszenszky Ferenc, az „Értem” hajdani tagja (annak alapítója és tiszteletbeli elnöke volt haláláig) szerepel ezen a rövid, mindössze hat kijelentésből álló felvételen, amelynek címe: „Az evolúcióelméletről”. Sajnos magáról az elméletről egy szó sem esik, viszont elhangzik hat megmosolyogtatóan szubjektív kijelentés. Szerinte „Az evolucionista szemlélet tulajdonképpen filozófiai okokból népszerű.” Hm… vagy esetleg azért, mert az evolucionista szemléletet az egyik legalaposabban alátámasztott tudományos elmélet táplálja.

Aztán megtudhatjuk, hogy „Az evolúcióelmélet manapság az egyetlen olyan elmélet, amely az élet és a biodiverzitás kialakulását tisztán természeti tényezőkből próbálja megmagyarázni.” Az evolúciós elméletnek nem része az élet keletkezése és annak magyarázata, csupán az élőlények változatos formáinak kialakulását magyarázza. „Ez voltaképpen egy filozófiai álláspont.” – halljuk, de hát az evolúció egy tudományos elmélet, amit elsöprő mennyiségű megfigyelés, adat és sokrétű egyéb bizonyíték támaszt alá. Az evolúció ma már tény is, amit különböző kulturális hátterű, vallású és világnézetű emberek is elfogadnak.

„Ezzel szemben az értelmes tervezettségnél kénytelenek vagyunk feltételezni természeten kívüli, transzcendens, spirituális tényezőt is.” (… mint teremtőt, aki valahogy létrehozta az életet, no és persze kitüntetetten az embert?) No, hát éppen ezért tekinti mindenki az értem-et a kreácionizmus egyik mai változatának, amely taktikai okokból próbál elég átlátszó köntöst magára húzni. Ennek persze semmi köze sincs az evolúcióelmélethez, mint ahogy annak sem, hogy „az utóbbi néhányszáz évnek az egész szellemi fejlődése ebbe a naturalista, materialista irányba mutatott.”, mert az evolúciós elmélet nem divatirányzaton, hanem számtalan, világnézet-független megfigyelésen és adaton nyugszik.

Az atyai jó tanács, miszerint „Voltaképpen fel kellene adni az embereknek a naturalista, materialista, világképüket és valamilyen módon egy spirituális világképet kellene elfogadni helyette.” egy ici-picit átlátszó és elhamarkodott. Nem kell semmit feladni és nem kell semmit sem elfogadni. A naturalizmus tökéletesen megfér a spiritualitással, mert a spiritualitás nemcsak a hívő és értem-tagok jellemzője, hanem minden emberé: e képességünk is evolúciós fejlődésünk során alakult ki. A környező világot nem direkt és szenvtelen módon látjuk, hanem szociális érzékenységünk szűrőjén keresztül, és a spiritualitás ennek direkt következménye.

Az evolúció megítélése az USA-ban (2009)

Forrás: Pew Research Center for the People & the Press survey (2009)

Ki és miért tagadja a biológiai evolúciót a XXI. században?

Példa egy áltudományos tévhitről

Igaz az evolúció? Evolválódnak az élőlények? Az evolúció eredménye-e az ember? Ezekre a kérdésekre ma már biztos válaszaink vannak: igen! A Darwin által kidolgozott evolúciós elméletet elsöprő mennyiségű megfigyelés, adat és sokrétű egyéb bizonyíték támasztja alá. Az evolúció ténye legbiztosabb és legmegbízhatóbb tudományos ismereteink közé tartozik, és a modern biológia alapját képezi.

Ezen túlmenően, mindennapi életünket alapvetően meghatározó tevékenységek - mint pl. a mezőgazdaság, amely élelmiszereinket produkálja, vagy a farmakológiai és biotechnológiai alkalmazások sokasága – sikerességének is az evolúció az alapja. Ma már ismerjük, olvashatjuk és összehasonlíthatjuk sok száz faj, köztük az ember, örökítő anyagának (DNS) szekvenciáját is, és a konklúzió minden esetben ugyanaz: az élet evolválódik. Ezek alapján épeszű ember ma már nem tagadhatja az evolúciót.

Mégis, sokan vannak azok, akik tévesen azt gondolják, hogy nem fogadhatják el az igen választ a fenti kérdésekre, és tagadják az evolúciót. Ezekre az emberekre általánosan jellemző, hogy nem hajlandóak elfogulatlan gondolkodásra, és a bizonyítékok alapos és óvatos mérlegelésére. Általánosan érvényes rájuk, hogy nem használnak hiteles és jól informált forrásokat, könyveket, hogy valódi ismereteket szerezzenek az evolúcióról. Ha nem így lenne, akkor nem kerültek volna abba a furcsa helyzetbe, hogy nyilvánvaló tényeket, a valóságot tagadják.

Az evolúció mai tagadói hiteltelen és áltudományos forrásokra támaszkodnak, amelyek félreinformálják őket, így hamis ismeretanyag és torzult, téves elképzelés alakul ki bennük az evolúcióról és az evolúciós elméletről. Az internet különösen gazdag ilyen hiteltelen és áltudományos hazai és idegen nyelvű oldalakkal, ezért mindig érdemes alaposan mérlegelni az olvasottakat. Ezekhez csatlakozik számos könyv is és egyéb média is.

Tehát a XXI. században azok tagadják az evolúciót, akik nem értik, mert nem ismerik, vagy hamis ismereteik vannak róla. A többiek körében gyakorlatilag általánosan elfogadott.

GMO a TÉNYEK tükrében

Egy gyakran hangoztatott kritikai megjegyzés a GMO növényekkel és termékekkel kapcsolatosan az, hogy biztonságosságukat nem, vagy alig vizsgálták, így erre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre mindenkit megnyugtató, megbízható tudományos adatok.

Nézzük a TÉNYEKET:

1. Számos tekintélyes nemzetközi tudományos szervezet végzett egymástól független vizsgálatokat evvel kapcsolatosan, amelyek eredményeiből azt az összecsengő következtetést vonták le, hogy a GMO növények és élelmiszerek legalább annyira biztonságosak, vagy biztonságosabbak, mint a hagyományos módon termesztettek.

2. Olasz kutatók egy most megjelent összefoglaló munkában listáztak és alaposan áttanulmányoztak 1787, GMO biztonsággal kapcsolatos vizsgálatot. Egyetlen egyet sem találtak ezek között, amely a GMO veszélyességét jelezte volna emberre, vagy állatra.

3. A Biology Fortified, független és nem profit-orientált cég 2012-ben létesített, mindenki számára hozzáférhető GENERA adatbázisa 600 tudományos, szakértői bírálaton átesett közleményt tartalmaz, amelyek szintén nem jeleznek semilyen konkrét GMO veszélyt.

Ezek a fránya tények tehát azt bizonyítják, hogy a GMO növények és táplálékok biztonságossága az egyik legalaposabban, legkörültekintőbben tanulmányozott téma. A mintegy 10 év alatt napvilágot látott több mint 2300 tudományos közleményből levonható következtetés egyértelmű: nem létezik hitelt érdemlő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a GMO növények és termékek kivételes közegészségügyi, vagy környezeti veszélyt jelentenének.

Ezért a vizsgálatok hiányára való hivatkozás, vagy a GMO-val kapcsolatos bizalmatlanság tájékozatlanság eredménye, a GMO növények és termékek (törvénybe foglalt) tiltása pedig tájékozatlanságon alapuló téves politikai döntés.

David Attenborough szerint megállt az emberi faj biológiai evolúciója

Világszerte milliók ismerik és szeretik David Attenborought olyan nagysikerű ismeretterjesztő filmjei után, mint amilyenek az Élet a Földön, Az élő bolygó, vagy Az élet megpróbáltatásai voltak. A híres személyiség egy mostanában megjelent beszélgetésben meghökkentő kijelentést tett: A Darwin által felfedezett természetes szelekciós elv alapján az ember evolúciója leállt.

"Kiiktattuk a természetes szelekciót avval, hogy képesekké váltunk a világra jött csecsemők 95-99 százalékának életben tartására. Az egyetlen faj vagyunk, amely gátat szab a természetes szelekció szabad akaratának" – mondta.

Röviden: Attenborough téved!

Nem állt meg (szerencsére) az ember evolúciója és a természetes szelekciót sem iktattuk ki. Avval, hogy az újszülöttek 95-99 százaléka életben marad, éppen növekszik a változékonyság, ami az evolúció nyersanyagát jelenti. Ugyanakkor az embrionális fejlődés során érvényesülő természetes szelekció továbbra is korlátlanul érvényesül. Kijelentésében Attenborough egyenlőségjelet tesz a természetes szelekció és az evolúció közé, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a természetes szelekción kívül más folyamatok is működnek, mint például génáramlás, genetikai sodródás és mutációk, amelyek szintén hajtják az evolúciót.

Éghajlat, geológiai folyamatok, időjárás, katasztrófák, járványos betegségek, paraziták és a táplálékunkat jelentő növények és állatok, és sok egyéb dolog mind-mind befolyásolják evolúciónkat a természetes szelekción keresztül. A környezetünket alkotó és szervezetünkben található élőlények milliárdjai folyamatosan evolválódnak. Mivel mi is részei vagyunk az élet szövevényes hálózatának, így a többi élőlényhez hasonlóan mi is folyamatosan evolválódunk. Evolúciónk egy kibontakozó folyamat, amit visszatekintve megismerhetünk, de pontos irányát senki sem tudhatja.

A madarak és a sebességkorlátozás

Autóval közlekedőknek szinte mindennapos látványt jelentenek az utakon látszólag közömbösen sétáló és táplálékgyűjtögető madarak, amelyek azonban időben felröppennek, hogy elkerüljék a számukra végzetes találkozást. Egy most megjelent vizsgálat szerint az a távolság, amelynél a madarak felröppennek nem a közeledő autó sebességétől függ, – mint azt sokan gondolnák – hanem az adott területre kiszabott sebességkorláttól.

A vizsgálatot végző kutatók 21 madárfajt képviselő 134 egyed felröppenési távolságát mérte miközben egy fehér Peugeot-val közlekedtek 20, 50, 90 és 110 km/óra sebességkorlátozású utakon. Azt tapasztalták, hogy annál hamarabb röppentek fel a madarak a közeledő autó előtt, minél magasabb volt a sebességkorlátozás. Viselkedésüket nem befolyásolta, ha a kutatók a megengedett sebességnél lassabban, vagy gyorsabban közeledtek feléjük. Ez arra utal, hogy nem az egyes autók sebességét figyelik, hanem az adott területen áthaladó autók „tipikus viselkedését”, azaz átlagsebességüket, ami jó megfelelést mutat a helyi sebességkorlátozási értékekkel.

Úgy tűnik, hogy a madarak olyan ragadozóknak tekintik autóinkat, amelyek különböző útszakaszokon eltérő támadási sebességgel rendelkeznek, és ehhez alakítják viselkedésüket. Így maximálni tudják a táplálékszerzésre fordított idejüket anélkül, hogy áldozatokká válnának.

KACSA

Az ÉLET ÉS IRODALOM Páratlan oldaláról:

"(Watson és Crick)
ÁLLÁSFOGLALÁS

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, amelynek küldetése a köznevelés állami irányításában az egységes szakmai színvonal biztosítása, azzal a kéréssel fordult a Magyar Tudományos Akadémiához, hogy foglaljon állást a biológia tanításának egyik fontos kérdésében: a földi élet a darwini evolúcióelmélet vagy a kreácionista megközelítés alapján tanítandó-e (államilag irányított egységesen magas színvonalon)? Az Akadémia elnöke neves biológusokból, genetikusokból álló bizottságot kért fel, akik elaborátumokban egyértelműen a darwini evolúcióelmélet tanítását javasolták.

Az elnök az intézményfenntartó központnak a bizottsági véleményt a következő módosítással küldte el mint az Akadémia hivatalos álláspontját: „A földi élet a darwini evolúció alapján tanítandó, kivéve az ember megjelenését a Földön, amit a kreácionista elmélet alapján, Ádámtól és Évától kezdve kell a tananyagba iktatni.” A bizottság tagjai a fejüket csóválták, nem szóltak, csak magukban sóhajtoztak. ...nahát, milyen vicces emberek az atomfizikusok."

DNS - 60 éve ismerjük a szerkezetét

Ajándék Rudolf Signertől

A tudományos konferenciák elengedhetetlen velejárói a biotechnológiai és vegyszergyártó cégek kiállító standjai, ahol a termékek iránti csekély érdeklődés jutalmaként szebbnél-szebb ajándékokkal - tollakkal, füzetekkel, naptárakkal, apró-cseprő kütyükkel – lepnek meg bennünket. Nem tudom, mikor kezdődhetett ez a szokás, de lehet, hogy az első ajándékozás 1950-ben történt Londonban, a Faraday Társaság konferenciáján. No persze, a mainál sokkal szerényebb körülmények között, hisz akkor még kiállító cégek nem vettek részt konferenciákon. Az első ajándék az egyik résztvevőtől származott.

Rudolf Signer, a Berni Egyetem biokémikusaként vett részt a konferencián, és beszámolt arról, hogy új módszereket kidolgozva sikerült az addigiaknál sokkal jobb minőségű DNS-t izolálnia sejtekből. Közben, a résztvevők meglepetésére, egy üvegtégelyt vett elő zsebéből, amely 15 gr általa izolált DNS-t tartalmazott. Bőkezűen felajánlotta, hogy bárkinek ad mintát ebből. Két ember vette a bátorságot, és elsőként csaptak le az ajánlatra. Egyikőjük Maurice Wilkins volt. A többi már történelem…


A csapat

 A DNS szerkezetének megfejtésén összesen nyolcan dolgoztak Cambridgeben és a londoni King’s Collegeban. Valamennyien nem csak részt vettek, hanem jelentősen hozzájárultak a DNS felfedezéséhez. Megérdemlik, hogy most mindannyiukra emlékezzünk.
FRANCIS CRICK
ROSALIND FRANKLIN
RAYMOND GOSLING
JOHN RANDALL
ALEX STOKES
JAMES WATSON
MAURICE WILKINS
HERBERT WILSON
Plusz ne feledjük a bőkezű svájci ajándékozót, RUDOLF SIGNER-t sem.

Evolúciós Medicina - Környezetünkhöz nem illő jellegek

Szinte minden megváltozott világunkban az utolsó tízezer év során, azonban testfelépítésünk és élettani sajátságaink változatlanok maradtak. Őseink egész nap keményen tevékenykedtek, hogy táplálékhoz jussanak. Táplálékként főleg növényeket fogyasztottak. Zsír és cukor ritkaságszámba ment, ezért nagyon értékes volt. Mi, mai emberek azok utódai vagyunk, akik ezeket a ritka tápanyagokat a lehető legjobban hasznosították, ugyanis közülük kerültek ki azok, akik a gyakran ismétlődő éhínségeket nagyobb számban élték túl és szaporodtak tovább. Még ma is él bennünk egy belső késztetés az ilyen értékes tápanyagforrások fogyasztására, sőt habzsolására. A probléma az, hogy ezek mára nemhogy ritkaságszámba mennek, hanem éppen ellenkezőleg, bőségesen állnak rendelkezésünkre, viszont zsír és cukorszegény környezethez adaptálódott természetünk miatt akaratunk, racionális énünk nem tud megálljt parancsolni ezek fogyasztására irányuló belső késztetéseinknek. Túlzott fogyasztásuk eredménye az elhízás, érelmeszesedés, vérkeringési zavarok és szívroham.

A minket sújtó civilizációs betegségek másik fajtáját az autoimmun betegségek jelentik. Ezek egyike a Crohn-betegség, az emésztőrendszer ismeretlen eredetű krónikus gyulladásos betegsége. Folyamatos hasmenéssel, elviselhetetlen gyomorfájdalmakkal és teljes kimerüléssel jár. Egészen napjainkig gyógyíthatatlan betegségnek számított.

Sertés ostorosféreg

Vizsgálták vírusos, bakteriális és egyéb patogén eredetét, valamennyit sikertelenül. Ami külön figyelemre méltó, hogy a XX. század közepéig ez a betegség ismeretlen volt. Igen érdekes, hogy a betegség előfordulásának geográfiai eloszlása ellentétes a bélféregfertőzések eloszlásával: a bélférgekkel fertőzött területeken szinte ismeretlen a Crohn-betegség. Ez adta az ötletet, hogy ahelyett, hogy az emésztőrendszerben keressék a kiváltó okokat, inkább azt vizsgálják, hogy mi nincs ott, aminek a hiánya esetleg kiválthatja a betegséget. Joel Weinstock amerikai kutató munkatársaival egy különös vizsgálatsorozatba kezdett: Crohn-betegségben szenvedő betegeket kezeltek sertésből származó ostorosférgekkel. Az eredmény fenomenális volt: 80% körüli tünetmenteséget kaptak egy eddig gyógyíthatatlan betegség esetében.

Úgy tűnik tehát, hogy a Crohn-betegség is drasztikus környezeti változás eredménye: őseink sokszázezer évig éltek együtt parazitákkal, és immunrendszerük ezek jelenlétéhez alkalmazkodott. Hiányukban, a ma élő emberek bizonyos hányadában hiperaktívvá válik az immunrendszer, és ennek eredményeként saját szervezete ellen fordul.
 

Április 22: Föld napja

There is a pleasure in the pathless woods,
There is a rapture on the lonely shore,
There is society where none intrudes,
By the deep Sea, and music in its roar:
I love not Man the less, but Nature more.                      
(George Gordon Byron)

HeLa – a világ leghíresebb emberi sejtjei

HeLa sejtek felhasználása (Credit: EMBL/Jonathan Landry)

A HeLa sejtek tumor eredetű sejtek, amelyeket 1951-ben a világon először sikerült laboratóriumi körülmények között fenntartani és szaporítani. Az azóta eltelt időben a legáltalánosabban és leggyakrabban használt humán sejtekké váltak a biológiai kutatásokban. Segítségükkel sikerült megérteni több alapvető biológiai folyamatot, és kísérleti modellként Nobel-díjas felfedezéseket tettek lehetővé (lásd a mellékelt ábrán). Szinte kutatási standarddá váltak a humánbiológiai vizsgálatokban, különösen a teljes genomszekvencia közzététele után. Vajon tényleg hű reprezentánsai-e az emberi genomnak? Eddig erre senki sem tudott biztos választ adni.

Az elmúlt hónapban német kutatóknak sikerült megszekvenálni és analizálni egy speciális HeLa sejtvonal genomját. Eredményeik meglepő különbségeket tártak fel a HeLa genom és a humán referencia genom között. Leírásuk alapján a HeLa genomot úgy lehet elképzelni, mint ami egy nukleáris katasztrófán esett át, majd a széttöredezett és szétszóródott darabok véletlenszerűen ismét összetapadtak. A legtöbb kromoszóma 3-5 példányban fordul elő, mégis sok génnek csak egyetlen kópiáját sikerült kimutatni. A sejtek génmegnyilvánulási mintázata jelentősen eltér a normális sejtektől. Emberi lény nem születhetne olyan genommal, mint amivel a HeLa sejtek rendelkeznek.

Pedig a HeLa sejtek egy szegény néger nőtől, Henrietta Lacktől (innen az elnevezés) származnak, aki méhnyakrákban szenvedett és ebben halt meg 1951-ben. Sajnos orvosai nem kérték beleegyezését, hogy szövetmintát vehessenek tőle, ezt a tudta nélkül tették meg. Ez bizony komoly etikai baki, amit súlyosbít egy második: 62 évvel később, a német kutatók sem kérték családja beleegyezését a genomszekvencia közzétételéhez. Bioetikai vihar robbant ki, amiről biztosan sokszor hallunk az elkövetkező napokban.

Evolúciós medicina - Patogénekkel szembeni küzdelem

Mikroorganizmusok elképesztő forma és működési gazdagságban vannak jelen a természetben. Számukat még megbecsülni sem lehet. Elterjedésüknek még más élőlények sem szabnak határt, hisz például az emberi szervezetben is az összsejtszám 9/10-ét teszik ki. Közülük sokan nem kifejezetten a mi érdekeink szerint élnek és tevékenykednek, ezért megbetegíthetnek bennünket. Az ilyen mikroorganizmusokat patogéneknek nevezzük. A természetes szelekció nem képes tökéletesen megvédeni bennünket ezekkel szemben, mert a patogének sokkal gyorsabban evolválódnak, mint mi.

Ezt talán jól érzékelteti a közönséges bélbaktérium, az Escherichia coli példája, amely gyors szaporodásának köszön-hetően egyetlen nap alatt annyit fejlődhet, mint mi, emberek ezer év alatt.

A mikroorganizmusok elleni harcban csodafegyvernek számítottak az antibio-tikumok. Az 1940-50-es években még úgy tekintettek rájuk, hogy segítségükkel megoldható lesz az emberiség kórokozók elleni harca. Ekkor sikeresen alkalmazták őket olyan baktériumok által okozott betegségek gyógyításában, mint a tuberkulózis, vagy tüdőgyulladás, de jelentősen csökkentették a járványos fertőzések áldozatainak számát is. Sajnos a rezisztencia kialakulása megváltoztatta ezt a helyzetet: az antibiotikumok aranykora rövidnek bizonyult. A mikrobák visszatértek a természetes szelekció által kifejlesztett ellenszerükkel, az antibiotikum-rezisztenciával.

Szerencsére az evolúciós szemléletmód és evolúciós biológiai ismeretek felhasználása az antibiotikumok alkalmazásában lassíthatja a rezisztencia kialakulását.

A hatalom embere megkérdezte: "They evolve into a person?"

Louisiana állam törvényhozóinak eltökélt szándéka, hogy lehetővé tegyék a kreácionizmus tanítását az állami iskolák természettudományos óráin. E "nemes" kampánynak persze fontos része, a valódi tudomány, az evolúció támadása.  Ezen az alig több mint egyperces videón egy biológia szakos tanárnő próbálja türelmesen elmagyarázni egy parlamenti vizsgálóbizottságnak, hogy tényleg van bizonyíték az evolúcióra. Példaként említi és próbálja magyarázni Richard Lenski híressé vált evolúciós kísérletét, amelyben baktériumok evolúcióját mutatták ki sokezer generáción keresztül. Ezt hallva, a bizottság egyik konzervatív tagja, Mike Walsworth szenátor közbevág, és felteszi a címben szereplő idióta kérdést: "They evolve into a person?"

A nagyreményű szenátor kérdései egyértelműen bizonyítják, hogy fogalma sincs az evolúcióról. Milyen szerencse, hogy ennyire tájékozatlan politikusok csak az óperenciás tengeren túl élnek. :)

Evolúciós medicina

Az emberi szervezetet alaposan szemügyre véve furcsa kettősségeket, vagy ellentmondásokat tapasztalhatunk. Gondoljunk csak szemünkre: megcsodálhatjuk szinte tökéletes működését, amely a látás képességével ajándékoz meg bennünket. Azonban alaposabb vizsgálódás után csodálatunk tanácstalanságba csap át, mert a szem felépítésében olyan megoldásokat is találunk, amelyek ellentétesek minden logikus tervezői megoldással. Vérerek és idegek hatolnak be a szem belsejébe a látófelület közepén, és a lehető legrosszabb helyen, a lencse és a retina között futnak, éppen a fény útjában. E kettősséghez hasonlóan, minden tökéletesen működő ízületünkre jut néhány könnyen romló fogunk. Az immunrendszerünk képes legyőzni kórokozók ezreit, viszont szinte teljesen védtelen másokkal szemben, amelyek akár meg is ölhetnek bennünket.

Ezek az ellentmondások csak akkor nyernek értelmet, ha az emberi test kialakulását evolúciós szempontból vizsgáljuk. Tulajdonképpen ezt fejezik ki a híres orosz genetikus, Theodosius Dobzhanskynak, az oldal felső részében idézett  szavai: „A biológiában semminek nincs értelme, ha nem az evolúció fényében nézzük”. Az evolúciós értelmezés szerint szerveink és számos tulajdonságunk fokozatos kialakulása túlélési és szaporodási előnyt biztosított őseink számára. Más szóval, ezeket a természetes szelekció alakította ki. A természetes szelekción kívül persze más erők is hatottak tulajdonságaink és testfelépítésünk kialakításában. A véletlen, a faj története, és a már meglévő adottságok teremtette kényszer együttesen hatottak a természetes szelekcióval. Ezek eredménye, hogy szervezetünk kiválóan adaptálódott bizonyos vonatkozásokban, azonban másokban kompromisszumok és szükségmegoldások jellemzik. A különböző evolúciós hatások együttes figyelembe vétele segít megérteni az emberi szervezet gyengeségeit, sebezhetőségét és kóros folyamatait.

Az orvostudomány szinte csak a betegségek közvetlen okainak feltárásával és a betegségek gyógyításával foglalkozott eddig. Az orvosok csak közvetlen magyarázatokat keresnek a betegségekre, vagyis csak az emberi test ma megfigyelhető normális és kóros anatómiai felépítését és fiziológiai működését vizsgálják. Gyógyító munkájukban általában nem keresik a választ arra, hogy miért olyan az emberi szervezet, amilyen, azaz miért tartalmaz „illogikus tervezési megoldásokat” miért sebezhető és miért hajlamos kóros elváltozásokra. Ezt a hiányosságot igyekszik pótolni egy új biológiai tudományág, az evolúciós medicina, amely nem más, mint evolúciós biológiai alapismeretek felhasználása a betegségek megértésében, megelőzésében és gyógyításában. Az evolúciós megközelítés ötvözése a hagyományos orvoslás gyakorlatával szélesebb körű vizsgálódást, és alaposabb megértést tesz lehetővé. Az evolúciós medicina létrejötte elsősorban négy kutatónak, George Williamsnek, Paul Ewaldnak, Ernst Mayrnak és Randolph Nessenek köszönhető, akik lerakták az alapokat, és meghatározták az új tudományág legfontosabb területeit. Ezek közül az egyik legfontosabb terület a betegségekkel kapcsolatos, ebben arra keresik a választ, hogy miért vagyunk hajlamosak betegségekre. 


Az evolúciós medicina megalapítói (balról jobbra): George C. Williams és Paul W. Ewald, amerikai; Ernst W. Mayr német származású evolúciós biológusok és Randolph M. Nesse amerikai orvos és evolúciós biológus.
 

Kiderült, hogy betegségeinkre, testünk fogyatékosságaira adott evolúciós magyarázatok néhány kategóriába csoportosíthatók. Ezek közül az első a betegségeket okozó organizmusokkal folytatott egyenlőtlen küzdelmünkkel kapcsolatos. A második, szervezetünk régmúltban kialakult felépítési és működési jellegzetességeit érinti, amelyek gyakran nem illenek mai modern környezetünkhöz, mert a lassú természetes szelekciós folyamatnak nem volt még elég ideje megfelelő alkalmazkodások kialakítására. A harmadik magyarázat számos jellegünk kompromisszumos mivoltával kapcsolatos, ami az előnyök mellett hátrányokkal is jár. A negyedik magyarázat demonstrálja, hogy a természetes szelekció nem mindenható, mert történeti korlátok miatt gyakran szükségmegoldásokhoz vezet. Végül az utolsó kategória rávilágít arra, hogy több testi gyengeségnek, vagy betegségnek vélt jelenség tulajdonképpen védekezési mechanizmus, amelyeket a természetes szelekció alakított ki. A későbbiekben igyekszem majd ismertetni, és példákkal szemlélteti az említett evolúciós magyarázatokat.

Február 12. Darwin születésnapja

"Érdekes dolog megállni egy kuszán benőtt part mellett, amelyet sokféle növény borít, madarak dalolnak a bokrokban, a levegőben rovarok röpködnek, és férgek másznak a nedves földben, és eltűnődni azon, hogy mindezeket a finom gonddal szerkesztett formákat, amelyek annyira különbözők, és amelyek oly bonyolult módon függnek egymástól, egytől egyig olyan törvények hozták létre, melyek ma is működnek körülöttünk."

Charles Darwin születésnapja a tudomány és a tudományos gondolkodás nemzetközi ünnepe. Ebből az alkalomból a tudományt és a kritikus gondolkodást népszerűsítő eseményeket szerveznek világszerte.