2012. január 14., szombat

Félrenyelés – miért?

Statisztikák szerint minden százezer emberből egy félrenyeléses fulladás áldozata lesz. Félrenyelés egy ritka, de állandó halálok, ami nemcsak emberekre jellemző. A félrenyelés oka egy "tervezési hibára" vezethető vissza: a száj az orr alatt és előtt helyezkedik el, ugyanakkor a nyelőcső a légcső mögött található, tehát a két járatnak kereszteződnie kell valahol. Ez a torokban valósul meg. Amikor nyelünk, egy reflex lezárja a légcső nyílását, így táplálék általában nem juthat a légcsőbe. Sajnos semmi sem tökéletes, néha az említett reflex akadozik, és ilyen esetben a táplálék rossz helyre kerül. Ha valami elzárja a kereszteződést, vagy a légcsövet, akkor levegő nem juthat a tüdőbe. Ez ellen köhögési reflex a védekezés. Ha ez nem elég hatékony, (gyors beavatkozás hiányában) tragédia következik be.

Miért van szükségünk köhögési reflexre és forgalomirányításra a torkunkban? Sokkal egyszerűbb és biztonságosabb lenne, ha tápcsatornánk és légcsatornánk egymástól teljesen független lenne. Milyen funkcionális magyarázata van a kettő kereszteződésének? A válasz nagyon egyszerű: nincs ilyen magyarázat. A magyarázat nem funkcionális, hanem történelmi. Így alakult az evolúció folyamán. Az evolúció nem ésszerű tervezés mentén halad, hanem a már meglévő struktúrák apró módosításával.

2 megjegyzés:

  1. Valahol, mintha azt olvastam volna, hogy ez csupán az ember esetében van így...igaz ez?

    Valamint korábban olyanról is hallottam egy dokumentum filmben, hogy a zsiráfok megfulladnának, ha be lenne dugulva az orruk, mivel nem képesek szájon át levegőt venni. Ez tényleg így van? Ha igen, akkor náluk nem kereszteződik a két járat?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Krisztián, ez bizony nem igaz. Minden torokkal rendelkező állat félrenyelhet, mert náluk is kereszteződik a két járat. Kutyáknál, macskáknál gyakran megfigyelhető jelenség ez.

      Törlés