Valamennyi ma élő emberszabású majom genomja 24 pár kromoszómából áll, az emberi sejtekben viszont csak 23 pár található. Noha a 23 párból 22 kromoszóma szerkezete, a rajtuk elhelyezkedő gének sorrendje és szekvenciája alapján nagyon hasonló az emberszabású majmok megfelelő kromoszómáihoz, a közös ős elméletnek ellentmondana a hiányzó kromoszóma, mert tudjuk, hogy az emlősök minden egyes kromoszómáján olyan fontos gének százai helyezkednek el, amelyek elvesztése halálos lenne az egyedre. Éppen ezért, a "hiányzó" kromoszómának jelen kell lennie az emberi genomban. Erre egyetlen elfogadható magyarázat van: a hiányzó kromoszóma fuzionált egy másik kromoszómával. Ha a feltételezett fúziót nem lehet kimutatni, akkor megdől a közös ős elmélet.
A
Yale Egyetem kutatói valamivel több, mint tíz éve kimutatták, hogy az emberi 2.
kromoszóma két ősi kromoszóma fúziójának az eredménye. Ezek az ősi kromoszómák
megfelelnek a mai csimpánzok 2q és 2p kromoszómáinak, és kimutatható volt, hogy
a végeiknél (telomerek) tapadtak össze. A fúzió tényét az emberi 2. kromoszóma
szokatlan szerkezete támasztja alá. Normálisan a kromoszómákon jellegzetes
felépítésű képződmények találhatók. Ezek közé tartozik a kromoszómavégeket védő
két telomer, valamint a köztük valahol elhelyezkedő egyetlen centromer. A
centromereknek a sejtosztódás folyamán van szerepe. Az emberi 2. kromoszómának –
a fentiekkel ellentétben – nem csak a végein található telomer, hanem a belsejében
is, továbbá két centromer struktúra is kimutatható benne. A kromoszóma
belsejében található telomer struktúra kettős, amelyen belül az egyes telomerek
egymáshoz viszonyítva fordított orientációban helyezkednek el. A kimutatott
különös szerkezeti elemek együttesen egy ősi kromoszómafúzióra utalnak.
És hogyan lesz a 24 párból 23???
VálaszTörlésEzt én is szeretném tudni!
Törlés