Az orchideák ingyen szexet ígérnek – nekik megéri!

Míg nagyon sok virágos növény finom nektárral jutalmazza a beporzásukat végző rovarokat, néhány orchideafaj más módszert alkalmaz: szexuális trükkel becsapják jótevőiket. Olyan virágokat produkálnak, amelyek alakja és illata a beporzást végző faj nőstényeire hasonlít. A közelben járőröző hímeket vonzzák a szexi célpontok, és párosodni próbálnak velük. Eközben pollenszemek tapadnak testükhöz, amelyeket átvisznek más virágokra, és elvégzik azok beporzását.

Evolúciós szempontból azonban ez a trükk rejtélyesnek tűnik. Azok az orchideák, amelyek hagyományos módon produkálnak nektárt, számos faj egyedeit használhatják beporzásra – darazsakat, méheket, hangyákat, legyeket, stb. A szex-trükköt bevetők viszont csupán egyetlen faj egyik neme számára attraktívak, így jelentősen korlátozzák a lehetséges beporzó egyedek számát, ami szaporodási hátrányt kellene, hogy jelentsen. Ennek ellenére ez a szex-trükk egymástól függetlenül több orchideafajban is kialakult, ami arra utal, hogy szelektív előnnyel kell rendelkeznie. Vajon mi lehet ez a szelektív előny?

Kedves Olvasóim! Itt a lehetőség, hogy mindenki elgondolkodjon eme érdekes evolúciós probléma lehetséges magyarázatán. Azok között, akik reális, és/vagy logikus magyarázatot adnak a fenti kérdésre, egy evolúcióval kapcsolatos könyvet sorsolok ki. A sorsolás április 25-én este 8 órakor lesz.

Majomtörvény

Az amerikai Tennessee állam törvényhozása elfogadott egy új törvényt, amely lehetővé teszi olyan sokoldalúan megalapozott tudományos témák megkérdőjelezését általános és középiskolákban, mint a biológiai evolúció, globális felmelegedés, az élet kémiai eredete és humán klónozás. Az új törvény lehetővé teszi, és védelmezi vallási hiten alapuló kreácionista elképzelések becsempészését biológia órákra, és azok megalapozott tudományos elméletként való tálalását.

Az evolúciót tudományosan nem megalapozottnak beállítani a tanulók félrevezetését jelenti. Az evolúció a biológiai megismerés alapkövévé vált az utóbbi 150 évben, amelyet megfigyelések és vizsgálati eredmények milliói támasztanak alá a genetika, fejlődésbiológia, biokémia, molekuláris biológia, anatómia, élettan és a paleontológia területéről. Ezen bizonyítékok nyomasztó túlsúlyának köszönhetően a tudományos közvélemény szinte egyhangúan tudományos tényként kezeli az evolúciót.

Éppen a bizonyítékok ellenállhatatlansága miatt az evolúcióval szemben nem létezik alternatív tudományos elmélet. Kizárólag politikai és/vagy vallási dogmák alapján vitatják, ezek az elképzelések azonban nem tudományosak (hanem áltudományosak), ezért nincs helyük tudományos ismereteket nyújtó órákon. 

Miért a „majomtörvény” elnevezés? Ugyancsak Tennessee állam (Dayton városa) volt a helyszíne az 1925-ben lefolytatott, majomper néven elhíresült, bírósági tárgyalásnak. A perben egy 24 éves biológiatanár, John Thomas Scopes volt a vádlott, akinek az volt a bűne, hogy az evolúcióelméletet is megismertette tanítványaival. Az eljárást egy Tennessee államban hozott törvény (Butler Act) alapján indították meg, amely szerint tilos volt a Biblia tanításaival ellenkező elméleteket tanítani állami iskolákban.

Napi fárasztó-2

Az ember evolúciós tényezővé vált

Az evolúciós elmélet szerint a környezetváltozás az egyik legfőbb oka az élőlények evolúciójának. Sajnos az ipari forradalom óta egyre inkább az emberi beavatkozás eredményeként következnek be a legnagyobb környezeti változások.  Hatalmas természetes rétek és erdők szűnnek meg, emberi települések jelennek meg a helyükön, miközben szennyeződik a levegő és vizeink. Számos faj halászása és vadászása szinte a teljes kipusztulásukig folytatódik, máshol pedig új kártevők és betegségek terjednek el. Ezeken túlmenően jelentősen változik Földünk klímája is.

Noha az evolúció általában egy nagyon lassú folyamat, környezetváltozás hatására azonban jelentősen felgyorsulhat. Avval, hogy egyre gyakoribb és drasztikusabb változást hozunk létre a természetben, egyre jelentősebb evolúciós tényezővé válunk. A leggyorsabb evolúció azoknál a fajoknál mérhető, amelyek az emberi vadászatnak, halászatnak és gyűjtésnek vannak kitéve. Ezek átlagosan háromszor olyan gyorsan evolválódnak, szemben azokkal a fajokkal, amelyekre csak a természetes szelekció hat.

Az ember által kiváltott evolúciós változásoknak egy része pozitív, mint például a környezeti szennyeződésekhez való alkalmazkodás. Mások azonban kifejezetten károsak. Ilyenek a kártevők rezisztenciájának kialakulása az ellenük alkalmazott vegyszerekkel szemben, vagy a halászott és vadászott fajok populációiban éppen azoknak a tulajdonságoknak a romlása, amiért értékesek az ember számára. A lényeg, hogy jelentős faktorrá váltunk a természeti folyamatok alakításában, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül a jövőben.

Szokatlan kuruttyolás New York Cityben

Északi leopárdbéka

Jeremy Feinberg, a Rutgers Egyetem PhD hallgatója gyakran tett kirándulásokat New York legkisebb kerületében, a Staten Island sziget elhagyatott részein. Pihenés közben a környéken alaposan elszaporodó leopárdbékák jellegzetes, ismétlődő kuncogásra emlékeztető kuruttyolását hallgatta. 2009-ben felfigyelt egy szokványostól eltérő brekegésre, amely kuncogás-sorozatok helyett csupán egy-egy kuncogásból állt. Ezt elég különösnek találta, és elhatározta, hogy megvizsgálja a megváltozott magatartás hátterét.

Az ezt követő részletes filogenetikai vizsgálatok eredményeit tartalmazó közlemény most jelent meg a Molecular Phylogenetics and Evolution című folyóiratban. A három évet igénylő vizsgálatok kimutatták, hogy Jeremy bizony egy új leopárdbéka fajra figyelt fel, amely genetikailag lényegesen különbözik az USA-ban honos északi és déli leopárdbéka fajoktól. Az új faj további érdekessége, hogy elterjedési területe magában foglalja New York legurbanizáltabb részeit is. Ez a tény azt jelenti, hogy az új fajt egyből a veszélyeztetett fajok közé kell sorolni.

Az új fajnak jelenleg még nincs neve. A névadási jog és megtiszteltetés a felfedezőre, Jeremy Feinberg PhD hallgatóra vár. Kedves biológus szakdolgozó, MSc és PhD hallgatók és érdeklődők: lám-lám, néha különleges hangokra érzékeny fül is elégséges tudományos felfedezéshez.

Napi fárasztó-1

Egy egyszerű evolúciós lecke

32000 éves tetszhalottat keltettek életre

32000 évvel ezelőtt elpusztult keskenylevelű habszegfű (Silene stenophylla) terméséből sikerült orosz kutatóknak növényt létrehozniuk. A termések folyamatosan fagyott talajrétegekben talált földalatti üregekből származnak, amelyeket hajdanán élt földimókusok ástak táplálékuk elrejtésére. A képen látható növények regenerációjához, kutatók a még éretlen termésekből embrionális szövetet vettek és laboratóriumi körülmények között palántákat neveltek belőlük, majd ezeket elültették. A munkáról szóló tudományos közlemény a PNAS amerikai szakfolyóiratban jelent meg.

Jelenleg tehát a keskenylevelű habszegfű a legősibb életre kelt növény. Ez a munka nem mellékesen felhívja a figyelmet a Föld tartós fagy állapotában lévő területeinek jelentőségére.

Génkövületek

Jelenleg már néhány százra tehető azoknak a fajoknak a száma, amelyeknek teljes genomszekvenciája ismert. Ezek általános jellemzője, hogy sok ún. PSZEUDOGÉN-t tartalmaznak, azaz olyan géneket, amelyek szekvenciájuk alapján könnyen azonosíthatóak, azonban a szekvenciájukban évmilliók alatt felgyülemlett mutációk miatt működésképtelenek. Tulajdonképpen gén-kövületeknek is tekinthetjük őket. A pszeudogének nyilván működőképesek voltak valamikor, a mai élőlények távoli őseiben, de az evolúció folyamán feleslegessé váltak, így a természetes szelekció nem védte őket a mutációs inaktiválódástól.

Jól ismert példa a pszeudogének evolúciójára az L-gulonolakton oxidáz, vagy GULO gén esete. Ez a gén sok emlősben szerepet játszik a C-vitamin gyártásában. Az ember és a többi főemlős azonban nem képes saját C vitamint készíteni, mivel GULO génjük működésképtelenné, azaz pszeudogénné vált. Érdekes, hogy nemcsak a gén azonos a főemlősökben, hanem pszeudogénné válást előidéző mutációk jelentős része is.

A pszeudogének puszta léte egy nagyon fontos dolgot bizonyít: az élőlények közös őstől való származását. Mivel a pszeudogének génváltozatok, evolúciós elmélet nélkül nagyon nehéz lenne megmagyarázni, hogyan kerülhettek azonos pszeudogének különböző fajokba.

Február 12.

1809-ben, ezen a napon született a valaha élt legnagyobb tudós, Charles Darwin.

Darwin éleselméjűsége gyökeresen változtatta meg szemléletünket a világról. Neki köszönhetően ma értjük, hogy miért létezhet sok, egymástól eltérő életforma körülöttünk, és ezek hogyan jöttek létre. Darwin munkásságának tanulsága, hogy nem vagyunk elkülöníthetők a természettől, és nem vagyunk a természet urai sem. Az összes élőlényhez hasonlóan, mi is a természeti törvények és folyamatok alanyi vagyunk, és az élőlényekkel leszármazási kapcsolatban állunk.