Evolúciós szempontból azonban ez a trükk rejtélyesnek tűnik. Azok az orchideák, amelyek hagyományos módon produkálnak nektárt, számos faj egyedeit használhatják beporzásra – darazsakat, méheket, hangyákat, legyeket, stb. A szex-trükköt bevetők viszont csupán egyetlen faj egyik neme számára attraktívak, így jelentősen korlátozzák a lehetséges beporzó egyedek számát, ami szaporodási hátrányt kellene, hogy jelentsen. Ennek ellenére ez a szex-trükk egymástól függetlenül több orchideafajban is kialakult, ami arra utal, hogy szelektív előnnyel kell rendelkeznie. Vajon mi lehet ez a szelektív előny?
Kedves Olvasóim! Itt a lehetőség, hogy mindenki elgondolkodjon eme érdekes evolúciós probléma lehetséges magyarázatán. Azok között, akik reális, és/vagy logikus magyarázatot adnak a fenti kérdésre, egy evolúcióval kapcsolatos könyvet sorsolok ki. A sorsolás április 25-én este 8 órakor lesz.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésA legeslegegyszerűbb magyarázat: Ha egy orchideát csak egyetlen rovarfaj poroz be, akkor nagyrészt csak az ő viárgpora található a jószág testén, tehát sokkal sikeresebb a beporzás, mintha százféle különböző növény virágporát kenné a bibére.
VálaszTörlésVéleményem szerint, és olvasmányaim alapján is, csak arra tudok gondolni, hogy:
VálaszTörlés1.)A rovarokat utánzó orchideák megspórolják azt az energiát, amit nektártermelésre fordítanának.
2.)Ezzel törekednek egyfajta energia minimumra, ami roppant előnyös lehet számukra, hiszen legtöbbjük olyan lehetetlen helyeken él, mint a trópusi fák teteje, ahol kevesebb tápanyaghoz juthat, mint más növények...stb.
3.)Továbbá arra is tudnék itt gondolni, hogy ez az álpárosodás tovább tart, mint egy sima nektárgyűjtő manőver, így a rovar több pollent visz magával, ergo nagyobb eséllyel poroz be egy másik/több növényt.
4.)Valamint a sima nektárgyűjtés során a rovar a szomszédos virágokat is meglátogatja, de ha ilyen átverés történik, akkor valószínűleg "okosabban" viselkedik és csak egy távolabbi virág tudja átverni ugyanezzel a trükkel, tehát ezzel biztosítják azt, hogy az utódok ne beltenyésztett gyenge utódok legyenek.
Azt még érdekesség gyanánt hozzátenném, hogy ez a fajta "szex-trükk", csak egy a sok csel közül. Olvastam már olyat is, ami ezen módszerhez hasonlóan rovart utánoz, mégpedig menekülő hím méhet, ezzel pedig ingerli a territoriálisan viselkedő igazi hím méheket, akik megpróbálják "elzavarni az orchideát". Valamint van olyan orchidea is, amely a klasszikus "bűz-taktikát" alkalmazza.
ZéSzabi, az 1-3 pontokban nagyon nehéz lenne eldönteni, hogy melyik taktika ad szelektív előnyt, a 4. pontban említett okoskodás pedig nem jellemző a rovarokra.
TörlésKiegészítésed nagyon jó, mert valóban több eltérő trükköt alkalmaznak az orchideák.
Egy adott darázs- és orchideafaj koevolúciója során azok az orchiedák szaporodtak el sikeresebben, amelyek az adott darázsfaj nőtényét minél élethűbben tudták utánozni. Ebben az esetben a hím darázs mindig ugyanazt az orchideafajt látogatta, így a virágpor gyorsabban terjedt át egy orchidea fajtársra, mintha több virágfajt látogató rovart aknázna ki pollen szállításra. Mivel a darázs mindig a nőstényét legjobban, legélethűbben utánozó orchideákat látogatta, értelemszerűen ezek szaporodtak el jobban, így a darázs tulajdonképpen szelekciót végzett a nőstény darázst legjobban utánzó orchideákra. Hogy miért lettek ráutalva a darazsakra ezek az orchideák, arról is csak találgatnék. Például, egy adott orchidea populációnak, amely szélbeporzással kereszteződött, olyan mértékben változott meg a környezete (pl. a légmozgás elé gátat vető sűrű erdő nőtt körülöttük, hogy a szélbeporzás hatékonysága alulmaradt a rovarbeporzással szemben, így a szelekció ez utóbbi irányában kezdett hatni.
VálaszTörlésLevente
Levente, amit leírtál arra vonatkozik, hogy egyáltalán hogyan alakulhatott ki ez a növény-rovar kapcsolat. A kérdés viszont arra vonatkozott, hogy a nektár-jutalmazással szemben hogyan terjedhetett el a szexuális becsapási taktika. Mi lehet az a szelektív előny, ami biztosította ennek fennmaradását.
TörlésHát a vártnál kevesebben vették a bátorságot, hogy magyarázatot adjanak a különleges beporzási taktika kialakulására, pedig 126 alkalommal kattintottak erre az írásra.
VálaszTörlésSorsolásra sincs szükség, mivel Gyalogtank üzenete tartalmazza az egyetlen helyes, vagy legvalószínűbb elképzelést. Ezt egyébként kísérletesen is igazolták, az adatokat tartalmazó közlemény itt található:
http://www.jstor.org/discover/10.1086/648555?uid=17467384&uid=3738216&uid=2&uid=3&uid=8157336&uid=67&uid=62&uid=8157544&sid=21100745973861
Gyalogtank nyereménye Csányi Vilmos és Miklósi Ádám szerkesztésében kiadott Fékevesztett evolúció című könyv. A szükséges adatokat megkapva (deakp@brc.hu) azonnal küldöm a nyereményt. Gratulálok!
Köszönöm, már előre örülök a könyvnek!
VálaszTörlésFölösleges postázni, áthozhatod a 711 -be is.
:D :D :D
TörlésEzt még Levente sem tudta. Szerdán átadom.
"A legeslegegyszerűbb magyarázat: Ha egy orchideát csak egyetlen rovarfaj poroz be, akkor nagyrészt csak az ő viárgpora található a jószág testén, tehát sokkal sikeresebb a beporzás, mintha százféle különböző növény virágporát kenné a bibére."
VálaszTörlésElnézést, hogy bele szólok (főleg ilyen későn), de ez szerintem csak arra válasz, hogy miért alakult ki az, hogy csak egyetlen rovar faj porozza be a növényt, nem arra, hogy a nektár helyett miért álnősténnyel vonzza magához.
Szerintem inkább Levente április 25. 9:41-es válasza állhat közelebb a valósághoz.
Ez:
"Egy adott darázs- és orchideafaj koevolúciója során azok az orchiedák szaporodtak el sikeresebben, amelyek az adott darázsfaj nőtényét minél élethűbben tudták utánozni. Ebben az esetben a hím darázs mindig ugyanazt az orchideafajt látogatta, így a virágpor gyorsabban terjedt át egy orchidea fajtársra, mintha több virágfajt látogató rovart aknázna ki pollen szállításra. Mivel a darázs mindig a nőstényét legjobban, legélethűbben utánozó orchideákat látogatta, értelemszerűen ezek szaporodtak el jobban, így a darázs tulajdonképpen szelekciót végzett a nőstény darázst legjobban utánzó orchideákra"
Én is inkább ezzel értek egyet, ha anno Levente nem előzött volna meg, ugyanezt írtam volna.
Gyalogtank viszont egy szót nem írt arról, hogy miért álnőstényekkel vonzza azokat a darázs hímeket nektár helyett. Csak arról, hogy miért alakult ki az egy rovar fajra specializálódás. Ebből meg nem feltétlen következik az, hogy akkor nektár helyett álnősténnyel kell vonzania a rovarokat. Hisz ismertek olyan növény fajok is, amiket csak egy faj poroz, mégis nektárral csalogatja őket a növény.
Véleményem szerint inkább Levente érdemelte volna a könyvet.
Tamás, a jó válasz az, amelyik a feltett kérdésre ad jó magyarázatot.
TörlésA kérdés arra vonatkozott, hogy az általános nektár-jutalmazással szemben hogyan terjedhetett el a szexuális becsapási taktika. Erre Gyalogtank válaszolt először, illetve a kapott válaszok közül az övé volt a legjobb.
Igen, értem a kérdést, csak azt nem értem miért jobb Gyalogtank válasza, hisz egy szó nincs arról benne, hogy miért az "átveréses trükk" győzött a nektárral szemben. Csak arról, hogy miért előnyösebb az egy rovar fajra specializálódás a növénynek (kivéve, ha van olyan hozzászólása is amit valamiért nem látok, mert az egyetlenben ami nálam megjelenik, nem arra ad választ ami a kérdés).
VálaszTörlésNe értsen félre, nem vitázni, vagy veszekedni akarok, csak egyszerűen nem értem miért lenne jobb magyarázat, egy olyan válasz, ami nem a kérdésre ad magyarázatot, hanem másra.
Rendben, akkor szájbarágósan:
TörlésKérdés:
"Vajon mi lehet ez a szelektív előny?"
Válasz:
"Ha egy orchideát csak egyetlen rovarfaj poroz be, akkor nagyrészt csak az ő viárgpora található a jószág testén, tehát sokkal sikeresebb a beporzás, mintha százféle különböző növény virágporát kenné a bibére."
Tehát:
MI A SZELEKTÍV ELŐNY? -------> SOKKAL SIKERESEBB BEPORZÁS
Ez a helyes válasz!