Február 12-én az egész
világon Charles Darwin születésének 207. évfordulóját ünneplik. Ő alkotta meg a
biológiai evolúciós elmélet alapjait, amely egy csapásra megváltoztatott
mindent. A biológiai tudományágakat összhangba hozta egymással és a biológiai
folyamatok új értelmezést nyertek. Ugyanakkor a biológiát összekapcsolta olyan
tudományágakkal is, mint földtan, vagy az őslénytan. Jelentősen befolyásolta a
társadalmi gondolkodást is, hisz tudományos magyarázatot adott az élővilág
sokféleségének kialakulására és az ember származására. Ez utóbbi
magyarázatokkal kiszorította az élővilág sokféleségének és az ember
származásának addig általánosan elterjedt vallásos magyarázatát, így drasztikus
hatása volt a vallásokra is.Az evolúciós elmélet mára nagyon sokat fejlődött, hisz kiegészült és végleges megalapozást nyert a genetika, populációs genetika és a molekuláris biológia eredményeivel. Nem meglepő, hogy a tudományos és társadalmi gondolkodásra gyakorolt hatása töretlen. Darwinra ma, mint a valaha élt legnagyobb tudósra gondolunk. Az örökös kíváncsiság, az igazság utáni vágy és a tudományos gondolkodás jelképévé vált, így születésnapja a tudományos gondolkodás nemzetközi ünnepe is egyben.
A Darwin-nap ötletével Robert Stephens amerikai kutató állt elő 1993-ban és az első Darwin-napi megemlékezést 1995-ben tartották az amerikai Stanford Egyetemen. Magyarországon az első Darwin-napi megemlékezéseket a Szkeptikus Társaság szervezte 2007-ben.
A természetes kiválasztás elmélete csak „nagyon csekély figyelmet keltett, emlékezetem szerint egyetlenegy valaki fűzött hozzá megjegyzést, éspedig Haughton professzor Dublinból, aki szerint mindaz, ami ebben újdonság, az nem igaz, ami viszont igaz, az nem újdonság”
VálaszTörlés(Charles Darwin: Önéletrajz, 69. o.)
Tévesek az emlékei, Nullius. Senki sem ismeri szegény Haughton "professzort". Ugyanez nem mondható el Darwinról és az evolúciós elméletről. Ez lett abból az állítólagos "csekély figyelem"-ből. :-)
Törlés