2015. február 20., péntek

Zlatan Ibrahimović vagyok


"Zlatan Ibrahimović vagyok. Bármerre megyek, felismernek az emberek, nevemen szólítanak, ujjonganak értem. De vannak olyan nevek, akikért senki sem ujjong: Carmen, Rahma, Antoine, Lida, Cheuy, Mariko… Ha tehetném, egyenként írnám mindegyikük nevét a testemre, de 805 millió éhező ember él ma a Földön. Nagyon sok közülük gyerek. Mindannyian háború, természeti katasztrófák és kétségbeejtő szegénység által sújtottak. Nekem a világ minden táján vannak drukkereim és támogatóim. Mától kezdve szeretném, ha támogatás eljutna ezekhez a nyomorúságban élő emberekhez. Tehát valahányszor az én nevemet hallod, gondolj rájuk. Valahányszor engem látsz, rajtam keresztül lásd őket is."
Zlatan új tetoválásai

Szeretem a focit. Nem tetszenek a tetoválások. Zlatan Ibrahimović egy fantasztikusan jó focista. A Paris Saint-Germain híres csatára, aki az ENSZ Élelmezési Világprogramjának aktivistája is, a hétvégi bajnoki mérkőzésen rúgott gólja után levetette mezét, így ünnepelte gólját. Milliók láthatták tetoválásokkal teli felsőtestét, amelyre 50 éhező gyerek nevét tetováltatta. Meglepő akciójával 805 millió éhezőre próbálta felhívni a figyelmet. A mezlevételt a játékvezető sárga lappal büntette. Szerintem most az egyszer rendben voltak azok a tetoválások. Mivel nem voltak tartósak, azóta már biztosan lekoptak. Az éhezők maradtak.

14 megjegyzés:

  1. Miért van éhezés a világban? Hiányzik az embereknek a „szekuláris" „humanizmus", vagy egyszerűen a testvériség, egyenlőség, felelős szabadság, meritokrácia földi erkölcsi rendszerét így-úgy megvalósító kereszténység hiányzik ahhoz, hogy ne éhezzenek?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az, hogy miért van éhség egy nagyon összetett kérdés. Az OECD kimutatásában a legszegényebb, legelmaradottabb országok éppen a legvallásosabbak között vannak (jórészt keresztény), tehát feltevésed alaptalan.
      Ezen túlmenően, szerintem meritokrácia még sehol sem valósult meg a Földön. Bárcsak ott tartanánk már. Megvalósulásának legnagyobb esélye éppen a szekuláris humanista országokban van.

      Törlés
    2. Melyek a „szekuláris" „humanista" országok? A volt kommunista diktatúrákra gondolsz?

      Az éhezés a legkevésbé sem összetett kérdés: konfliktusövezetekben éheznek az emberek, és a konfliktusövezetek rendre nem keresztény országokban vannak - legfeljebb a muszlimok támadják épp a keresztényeket, de ezt azért elég pontatlan lenne „keresztény ország" állapotként jellemezni.

      A kereszténység nem tökéletes, csak jobb a többi megoldásnál.

      Érdemes lenne egy kis erőfeszítést tenned a humanizmus és a szekularizmus meghatározására, rájönnél, hogy ez fogalmi ellentmondás, anakronizmus.

      Humanizmus: annak elősegítése, ami az embernek Jó, és annak gátlása, ami az embernek Rossz.

      Szekularizmus: transzcendenciamentesség, azaz többek között a Jó és a Rossz traszcendens fogalmak tagadása. Továbbá a jó és a rossz (kis betűvel) tagadása, hiszen ebben a formában is transzcendensek ezek a fogalmak.

      Szekularizmus nem is létezik, ha belegondolsz, és amit tévesen annak neveznek, az ütközik a humanizmussal.

      Törlés
    3. Miért gondolnék a volt és jelenlegi kommunista országokra? Miért lenne szekuláris és pláne humanista egy dogmákkal irányított ország?

      Helytelen a szekularizmus meghatározásod, mert a szekularizmus nem transzcendenciamentességet jelent, hanem éppen ellenkezőleg, a szólás és vallásszabadság legszélesebb elismerését. Egy ideális szekuláris társadalomban elismert az emberek értéke, és az a képességük, hogy meg tudnak oldani emberi problémákat, fel tudják ismerni mi a jó és a rossz, mert ezek biztosan nem transzcendentális fogalmak. A szekuláris humanizmus ellentétben áll mindenféle vallási fundamentalizmussal.
      A szekuláris humanista társadalmat, mint minden társadalmat, folyamatosan építeni kell. Ma leginkább, vagy legelöl ebben - a legkülönbözőbb kimutatások szerint - a skandináv országok vezetnek, plusz Hollandia, Belgium és Ausztrália.

      Törlés
    4. "a szekularizmus nem transzcendenciamentességet jelent, hanem éppen ellenkezőleg, a szólás és vallásszabadság legszélesebb elismerését"

      Ezzel aligha határoztad meg a „szekularizmust". Teszteljük a definíciódat: egy holokauszttagadást tiltó társadalom szekuláris, vagy nem? Vagy ennyiből nem tudhatjuk?

      Érdemes lenne egy kicsit még csiszolgatnod a meghatározásodon, kíváncsian várom.

      Törlés
    5. Nem is az volt a szándékom, hogy mindenre kiterjedő meghatározást adjak.
      Nem tudok olyan társadalmi berendezkedésről, amelyik holokauszttagadó lenne, de biztosan elmondod, ha te tudsz ilyenről.
      Az említett országok több, egymástól független szervezet felméréseiben rendszeresen a legélhetőbb, legboldogabb, a leginkább konfliktusmentes, legalacsonyabb bűnözési rátájú, legtoleránsabb társadalmak a Földön.

      Törlés
    6. Olyan társadalmi szabályozási normáról sem tudsz, amely tiltja, börtönnel fenyegeti a holokauszttagadást? Nos, egy ilyen társadalmi normáról kérdezem, hogy a saját definíciód fényében ez szekuláris vagy nem? Vagy ennyiből nem derül ki?

      Míg ezt fontolgatod, érdeklődöm, hogy a sajtószabadság nálad transzcendentális fogalom-e, vagy látható-tapintható, természettudományos módszerekkel mérhető érték? Ha ugyanis transzcendentális, akkor nehéz lesz megmondani, pontosan mitől szekuláris egy sajtószabadságot fontosnak tartó társadalom. Ha szerinted nem transzcendentális, akkor pedig meg fogsz lepni ezzel az újszerű koncepcióval...

      Törlés
    7. A sajtószabadság egy emberi jogi, tehát jogi kategória. Természetesen nem transzcendentális, a jogokat és a törvényeket mi emberek határozzuk meg itt a Földön.
      Egy szekuláris humanista társadalom egyaránt szavatolja a vélemények, eszmék, hírek, információk terjesztésének és megismerésének szabadságát, azaz a sajtószabadságot.
      A Freedom House sajtószabadsági sorrendje: 1. Finnország, 2. Izland, 3. Dánia, 4. Norvégia, 5. Belgium, és 6. Svédország.
      A Riporterek Határok Nélkül listáján pedig: 1. Finnország, 2. Norvégia, 3. Svédország, 4. Izland, 5. Hollandia, 6. Svájc.
      Érdekes módon a boldogságindexben, a Save the Children Foundation évenként kiadott “Mother’s Index,” listáján is ezek az országok vezetnek. Viszont éppen ezekben a legalacsonyabb a bűntények száma, a serdülő terhesség, a munkanélküliség, a szegénység, a nők és a gyerekek elleni erőszak. A Vision of Humanity listája szerint az említett országok a legbékésebbek a Földön. Mindez miért? Mert tudatosan törekednek a szekuláris humanista társadalom építésére.

      Törlés
    8. A Freedom House-nak szerinted van valamiféle műszere, amellyel kiáll egy ország főterére, és leolvassa róla a sajtószabadság értékét? Remélem, ennél többet tudsz az alkalmazott szubjektív módszertanról.

      „A sajtószabadság egy emberi jogi, tehát jogi kategória. Természetesen nem transzcendentális, a jogokat és a törvényeket mi emberek határozzuk meg itt a Földön."

      Maga a jog is metafizikai. Minden elvont fogalom metafizikai, ha belegondolsz. Egyetlen absztrakció eredménye sem tartozik a fizikai világba, a gondolatvilágunk terméke.

      Miközben igaz, hogy a törvényeket mi határozzuk meg, az is igaz, hogy soha egyetlen törvénnyel sem ért mindenki egyet (tehát soha sehol nincs konszenzus, egyesekre rá kell kényszeríteni), másrészt van egy nehezen megfogható, intuitív igazságérzet, amely a törvény felett áll, és ahhoz igazodnak hosszú távon a törvények.

      A Finnországtól kezdődő listán szereplő országok jó helyek, de szekulárisnak egyáltalán nem nevezhetők (meg sem határoztuk, mi a szekuláris, de nem csak azért). A finnek többsége keresztény. Attól, hogy a közbeszédben nem hangsúlyozza folyamatosan, értékrendre nézve a keresztények vannak többségben, ők határozzák meg az irányadó értékeket, a keretszabályokat. A „polgári tisztesség" is keresztény értékrendet jelent. http://en.wikipedia.org/wiki/Religion_in_Finland

      Tehát meredek azt állítani, hogy Finnország tudatosan törekszik a szekuláris humanista társadalom építésére. Az adatok ennek az ellenkezőjére utalnak: egy csendes keresztény többség irányít, ezért mennek viszonylag jól a dolgok. (Leszámítva az alkoholizmust, homokszexet, depressziót, szétesett családokat és más északi problémákat, amelyek azért tudhatók.)

      Nem annyira téged meggyőzni a célom, mint a valóságot jobban megismerni. Módszertanilag hogyan tudnánk megállapítani, hogy egy fejlett ország, amely egyszerre keresztény többségű és pongyolán szólva „szekuláris"-individualista hozzáállású, az most melyik tényező miatt olyan fejlett.

      Felejtsük el a prekoncepciókat, közelítsünk halmazelméletileg a kérdéshez: ha egy fekete doboznak csak a kimeneti eredményét látjuk, és tudjuk, hogy az valószínűleg nem kizárólag egy tényezőhöz kötődik, akkor mi az eljárás?

      Törlés
    9. László, már megint feleslegesen kötözködsz, és mozgatod a kapufát. Metafizikai és transzcendentális nem ugyanaz a fogalom. Te korábban transzcendentálisról beszéltél, majd hirtelen átváltasz másra.
      Egyezzünk meg, hogy a jogrendszert mi emberek hozzuk létre, hogy a társadalom megfelelően működjön.
      Az intuitív igazságérzet is az evolúció terméke, ami idővel változik, ahogy a társadalom változik. Voltak idők, amikor az "igazságérzetbe" elég vad dolgok foglaltattak.
      A Freedom House-nak sokkal jobb módszerei és szakemberei vannak arra, hogy társadalmi trendeket vizsgáljanak. Áltolánosan elfogadják adataikat. A lényeg azonban: KÜLÖNBÖZŐ SZERVEZETEK, KÜLÖNBÖZŐ MÓDSZEREKKEL mért mutatóiban rendszeresen ezek a legszekulárisabb országok szerepelnek elöl. Nem véletlenül.
      Finnország esetében az ország tekinti magát szekulárisnak. Hivatalosan az emberek egyre csökkenő száma két keresztény egyházba sorolja magát, de a formalitásokon nem lépnek túl. Az aktív vallásgyakorlás 2-3% és itt és a skandináv országokban a legmagasabb az ateisták száma, amely mindegyik országban meghaladja a 20%-ot. Azért is rossz példát hoztál, mert számos szociológiai kutatás folyik éppen Finnországban a vallásos landscape változása témában, mert ez napjainkban játszódik ott le. Hivatalosan neutrálisnak nyilvánította magát vallási ügyekben, ami az egyetlen helyes út egy olyan társadalomban, amelyben több vallás is jelen van és valóban szekulárisnak tartja magát. Egyik vallást sem részesítik előnyben. Tudom, hogy ez neked nem tetszik, de attól még valóság, és attól ezek az országok egy szekuláris humanista társadalmat építenek.

      Törlés
    10. Igazad van, a metafizikai és a transzcendens nem azonos szó, következetlenül fogalmaztam fentebb. Metafizikait kellett volna írnom, de a transzcendens is ugyanazt jelenti. Metafizikai=a fizikai világ feletti, Transzcendens=a fizikai világ feletti. Azaz Metafizikai=Transzcendens.

      Részemről oké, hogy nem változik az álláspontod. Azon azért érdemes elgondolkodni, hogy egy keresztény többségű ország, amelynek fontos a sajtószabadság, és nem hangsúlyozza a kereszténységét, csak csendben arra épül, az milyen értelemben foglalkozik szekuláris humanizmussal.

      Mivel az összes olyan ország, ahol fontos a sajtószabadság, keresztény többséggel rendelkezik, arra is juthatunk az álláspontod alternatívájaként, hogy van valami az észak-nyugati protestáns kereszténységben, ami a sajtószabadságot és a humanizmust elősegíti - szemben más kultúrákkal, sőt pl. a keleti „kereszténységgel" is. Akár arra is juthatunk, hogy a pongyolán „szekularizmus"-nak nevezett csendes, önkéntes kereszténység a kereszténység része.

      Köszönöm a türelmedet, folyt. köv.

      Törlés
    11. Az általam megnevezett szekuláris humanista országok többségében már régóta nincs keresztény többség. Ennél is fontosabb, hogy deklaráltan, egyik vallást sem részesítik előnyben, de egyiket sem nyomják el: érvényesül náluk a vallásszabadság.
      Egyébként meg biztosan tudod, hogy a keresztények száma az egész világon csökken valamennyi vallással együtt, egy kivétellel, ez az iszlám. Viszont még az iszlámnál is sokkal rohamosabban emelkedik az ateisták és a nem vallásosak száma. Ebben éppen az említett szekuláris humanista országok vezetnek de világviszonylatban is mostanában éri el számuk a legnagyobb keresztény denominációk létszámát. A trendek tehát nagyon jól kitapinthatók.
      Mindannyiunknak el kellene fogani azt a tényt, hogy egy heterogén, multikulturális világban élünk, ezerféle hittel ls orientáltsággal és más tulajdonságokkal. Ezek önmagukban senkit sem tesznek jobbá, vagy rosszabbá, kiválasztottá, vagy alárendeltté, ezek nem képezhetik hátrányos megkülönböztetés, előítélet, vagy kirekesztés tárgyát. Mindenkit önmagában, csonkítatlan emberi méltóságában kell szemlélni és elfogadni embertársunknak.

      Törlés
    12. Szép kortesbeszéd, ám mi a gyakorlat?

      Szerintem aki őszintén körülnéz a világban, és ki is meri mondani, amit lát, a szavaid ellenkezőjét tapasztalja. Nem élünk heterogén, multikulturális világban, legalábbis nem boldogan. Sokkal inkább befelé forduló, homogenitásra törekvő közösségekben élünk, folyamatos kulturális feszültségek között, amelyek nem csökkennek, hanem nőnek. A kultúrák pedig nem egyenértékűek, hiszen az eredményeik sem azok, messze nem! Gyümölcséről ismerni meg a fát.

      Tény, hogy az emberiség betölti a földet. Tény, hogy ez elkerülhetetlen, és együtt kell vele élnünk. Vita azon folyik, hogy minden kultúra minden másikkal egybecsúsztatható-e büntetlenül (egy törpe kisebbség szerint igen), vagy legyenek homogén kulturális területek, és ki-ki költözzön a neki megfelelő területre a preferenciái szerint, de ne várja el, hogy ha helyben marad, ott kisebbségként úgy bánjanak vele, mint ha többség lenne. Nekem úgy tűnik, hogy e mögött a gondolat mögött folyamatosan növekvő többség áll, és a folyamat a kultúrák identitásőrzése-elkülönülése felé halad.

      Speciális a te helyzeted, ha jól látom, szegedi vagy. Szeged pillanatnyilag az erős baloldali preferenciájúak paradicsoma, épp egy ilyen identitás- és értékőrző sziget a másképp gondolkodó többség tengerében. Részemről rendben.

      Törlés
    13. László, ugye nem gondolod komolyan, hogy a mai trendek a homogenitás felé mutatnak? Magyarországon tízévente duplázódik a külföldről betelepedők száma. Más európai országokban ez a sebesség sokkal nagyobb. Ugyanakkor a fordítottja is jelentős: a külföldön letelepedő magyarok száma is folyamatosan növekszik (az utóbbi 15 évben megháromszorozódott). Szinte minden európai oszágban kimutatható hasonló tendencia. El sem tudom képzelni, hogy te hol szerzel ettől eltérő tapasztalatokat.

      Törlés