Az orchideák ingyen szexet ígérnek – nekik megéri!

Míg nagyon sok virágos növény finom nektárral jutalmazza a beporzásukat végző rovarokat, néhány orchideafaj más módszert alkalmaz: szexuális trükkel becsapják jótevőiket. Olyan virágokat produkálnak, amelyek alakja és illata a beporzást végző faj nőstényeire hasonlít. A közelben járőröző hímeket vonzzák a szexi célpontok, és párosodni próbálnak velük. Eközben pollenszemek tapadnak testükhöz, amelyeket átvisznek más virágokra, és elvégzik azok beporzását.

Evolúciós szempontból azonban ez a trükk rejtélyesnek tűnik. Azok az orchideák, amelyek hagyományos módon produkálnak nektárt, számos faj egyedeit használhatják beporzásra – darazsakat, méheket, hangyákat, legyeket, stb. A szex-trükköt bevetők viszont csupán egyetlen faj egyik neme számára attraktívak, így jelentősen korlátozzák a lehetséges beporzó egyedek számát, ami szaporodási hátrányt kellene, hogy jelentsen. Ennek ellenére ez a szex-trükk egymástól függetlenül több orchideafajban is kialakult, ami arra utal, hogy szelektív előnnyel kell rendelkeznie. Vajon mi lehet ez a szelektív előny?

Kedves Olvasóim! Itt a lehetőség, hogy mindenki elgondolkodjon eme érdekes evolúciós probléma lehetséges magyarázatán. Azok között, akik reális, és/vagy logikus magyarázatot adnak a fenti kérdésre, egy evolúcióval kapcsolatos könyvet sorsolok ki. A sorsolás április 25-én este 8 órakor lesz.

Majomtörvény

Az amerikai Tennessee állam törvényhozása elfogadott egy új törvényt, amely lehetővé teszi olyan sokoldalúan megalapozott tudományos témák megkérdőjelezését általános és középiskolákban, mint a biológiai evolúció, globális felmelegedés, az élet kémiai eredete és humán klónozás. Az új törvény lehetővé teszi, és védelmezi vallási hiten alapuló kreácionista elképzelések becsempészését biológia órákra, és azok megalapozott tudományos elméletként való tálalását.

Az evolúciót tudományosan nem megalapozottnak beállítani a tanulók félrevezetését jelenti. Az evolúció a biológiai megismerés alapkövévé vált az utóbbi 150 évben, amelyet megfigyelések és vizsgálati eredmények milliói támasztanak alá a genetika, fejlődésbiológia, biokémia, molekuláris biológia, anatómia, élettan és a paleontológia területéről. Ezen bizonyítékok nyomasztó túlsúlyának köszönhetően a tudományos közvélemény szinte egyhangúan tudományos tényként kezeli az evolúciót.

Éppen a bizonyítékok ellenállhatatlansága miatt az evolúcióval szemben nem létezik alternatív tudományos elmélet. Kizárólag politikai és/vagy vallási dogmák alapján vitatják, ezek az elképzelések azonban nem tudományosak (hanem áltudományosak), ezért nincs helyük tudományos ismereteket nyújtó órákon. 

Miért a „majomtörvény” elnevezés? Ugyancsak Tennessee állam (Dayton városa) volt a helyszíne az 1925-ben lefolytatott, majomper néven elhíresült, bírósági tárgyalásnak. A perben egy 24 éves biológiatanár, John Thomas Scopes volt a vádlott, akinek az volt a bűne, hogy az evolúcióelméletet is megismertette tanítványaival. Az eljárást egy Tennessee államban hozott törvény (Butler Act) alapján indították meg, amely szerint tilos volt a Biblia tanításaival ellenkező elméleteket tanítani állami iskolákban.

Napi fárasztó-2

Az ember evolúciós tényezővé vált

Az evolúciós elmélet szerint a környezetváltozás az egyik legfőbb oka az élőlények evolúciójának. Sajnos az ipari forradalom óta egyre inkább az emberi beavatkozás eredményeként következnek be a legnagyobb környezeti változások.  Hatalmas természetes rétek és erdők szűnnek meg, emberi települések jelennek meg a helyükön, miközben szennyeződik a levegő és vizeink. Számos faj halászása és vadászása szinte a teljes kipusztulásukig folytatódik, máshol pedig új kártevők és betegségek terjednek el. Ezeken túlmenően jelentősen változik Földünk klímája is.

Noha az evolúció általában egy nagyon lassú folyamat, környezetváltozás hatására azonban jelentősen felgyorsulhat. Avval, hogy egyre gyakoribb és drasztikusabb változást hozunk létre a természetben, egyre jelentősebb evolúciós tényezővé válunk. A leggyorsabb evolúció azoknál a fajoknál mérhető, amelyek az emberi vadászatnak, halászatnak és gyűjtésnek vannak kitéve. Ezek átlagosan háromszor olyan gyorsan evolválódnak, szemben azokkal a fajokkal, amelyekre csak a természetes szelekció hat.

Az ember által kiváltott evolúciós változásoknak egy része pozitív, mint például a környezeti szennyeződésekhez való alkalmazkodás. Mások azonban kifejezetten károsak. Ilyenek a kártevők rezisztenciájának kialakulása az ellenük alkalmazott vegyszerekkel szemben, vagy a halászott és vadászott fajok populációiban éppen azoknak a tulajdonságoknak a romlása, amiért értékesek az ember számára. A lényeg, hogy jelentős faktorrá váltunk a természeti folyamatok alakításában, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül a jövőben.