 |
| Drosophila melanogaster (felül) Drosophila synthetica (alul) |
Eduardo Moreno, a Berni Egyetem kutatója laboratóriumában létrehozta az első mesterséges fajt, amelyet Drosophila synthetica-nak nevezett el. Munkáját a PLoS ONE tudományos internetes folyóiratban közölte. Az új faj létrehozásához a jól ismert és alaposan tanulmányozott ecetmuslica faj, a Drosophila melanogaster két mutáns törzsét és három transzgenikus vonalát használta fel. Ezek ügyes kombinációjával egy olyan transzgenikus populációt hozott létre, amely egyedei már nem képesek szaporodni a kiindulási faj egyedeivel, csak kizárólag a velük teljesen megegyező genotípusú transzgenikus egyedekkel fertilisek. E tulajdonságukkal teljesítik a biológiai fajfogalom által meghatározott, új fajjal szemben állított követelményeket. A mesterséges faj egyedei megjelenésükben is eltérnek a kiindulási fajtól, mivel kisebb szemük van és szárnyaikon extra vérerek találhatók.
Eduardo Moreno eredményének elméleti és gyakorlati jelentősége is van. Elméleti jelentősége abban rejlik, hogy az ehhez hasonló mesterséges fajok létrehozása segíthet megismerni és megérteni a fajkeletkezés természetes folyamatát. Gyakorlati szempontból azért fontos ez a munka, mert a genetikai manipulációs technika (GMO technika) még biztonságosabb alkalmazását teszi lehetővé: ha a GMO technikát mesterséges fajokon alkalmazzák, akkor kizárható lesz, hogy a GMO növények vagy állatok esetleg keveredjenek a természetes populációkkal. Így talán megnyugodhatnak azok, akik a jelenleg dúló "GMO háborúban" a biodiverzitást féltik a modern, génmanipulációs technikákkal szemben.
Ehhez mit szóltak Tasiék?
VálaszTörlésNyilván semmit,mert nem is tudnak róla. Őket nem a tudomány érdekli, hanem az áltudományos propaganda.
TörlésSzerintem viszont megmosolyogták.
Törlés"E tulajdonságukkal teljesítik a biológiai fajfogalom által meghatározott, új fajjal szemben állított követelményeket."
Mintha lenne egzakt fajfogalom... Az evolúció vs. tervezettség vitákban mindig alapvető probléma, hogy a vitapartnerek kiskapukat találnak, vagy zavart keltenek a faj fogalmának tetszőleges használatával (meglátásom szerint mindkét oldalon). A lovak képesek szaporodni a szamarakkal - tudtommal mégis külön fajként kezelik a törzsfán, és úgy általában még nem találkoztam senkivel, akinek az a meggyőződése, hogy ez a két forma valójában egy faj lenne. Mielőtt az öszvérek terméketlenségét hozná fel valaki, jó tudni, hogy vannak kivételek: "Több mint 60 dokumentált esetben született utódja, a lóval vagy szamárral párosodott öszvérkancának." (By Wikipédia az öszvér címszó alatt)
Persze, ha egy faj populációja belterjes lesz és képtelenné válik szaporodni a más populációkkal, akkor az evolucionista szakirodalom "fajkezdeménynek" nevezi azt, vagy úgy fogalmaz, hogy "elindult a fajképződés útján". A valóságban viszont csak előfeltevés, nem pedig tény, hogy a belterjes populáció anatómiája idővel jelentős mértékben el fog majd térni az addigitól.
"A mesterséges faj egyedei megjelenésükben is eltérnek a kiindulási fajtól, mivel kisebb szemük van és szárnyaikon extra vérerek találhatók."
Az lenne a megdöbbentő, ha ennyi generációt és mutánstörzs keresztezést követően nem változott volna valamit a formájuk. Ugyanakkor ilyen mértékű (sőt, sokkal látványosabb) változásokat produkáltak a kutyák is Darwin előtt, ám ebből mégsem következtetett senki sem arra, hogy idővel másik fajjá fognak alakulni. Az ilyen kevés változás nem enged kizárólag arra következtetni, hogy idővel teljesen meg fog változni a faj formája - ha mégis ezt következtetjük, az extrapolálás hibáját követhetjük el.
Összességében egyetlen komoly, elfogulatlan biológus nem állítaná, hogy a cikkben szereplő új muslica fajta az új fajok evolúciós keletkezésének bizonyítéka lenne.
Monsun, néhány dolgot félreértettél, ezeket most gyorsan tisztázhatjuk.
TörlésNagyon sok, néhány tucat pontos fajfogalom létezik, csak tudni kell őket megfelelően alkalmazni. Például más fajfogalmat használnak nem szexuálisan és szexuálisan szaporodó élőlények esetében, ami érthető. Lehet, hogy vitákban önkényes fogalmakat használnak, itt én a tudományos biológiai fajfogalomra hivatkozok.
Véleményeddel ellentétben a lovak bizony NEM szaporodnak a szamarakkal. Párosodni képesek, és utóduk is lesz, öszvéreknek nevezik őket, amelyek azonban sterilek. Ezen a tényen az sem változtat, hogy az írott történelemben lejegyeztek kb. 60 esetet, amikor nőstény öszvérnek lett STERIL utóda. A szaporodáson nem párosodási képességet értünk, hanem azt, hogy önfenntartó populációt képesek létrehozni és fenntartani. No ilyen önfenntartó öszvér populáció nem létezik, és nem is létezhet. Ennek genetikai okai vannak: a szamaraknak 62, a lovaknak 64 kromoszómájuk van, az öszvéreknek pedig 63, azaz PÁRATLAN számú. A páratlan kromoszóma és az eltérő kromoszóma struktúra akadályozza a kromoszómák szabályos szétválását az ivarsejtek képződésekor, és ez okozza a sterilitást. Véletlenszerűen persze, egyszer-egyszer egyesülhetnek olyan ivarsejtek, amelyek kromoszóma-készlete olyan, hogy lehetővé teszi az utód kifejlődését (ennek valószínűsége nagyon alacsony), de az utód ilyen esetben is steril, azaz egy generációval később szakad meg a szaporodási vonal.
A belterjességet azt hiszem teljesen félreértetted: az nem azt jelenti általában, hogy másik populációval nem képes szaporodni, hisz pl. a növénytermesztésben a legjobb tulajdonságokkal rendelkező hibrideket éppen két belterjes populáció egyedeinek összekeresztezésével állítják elő. A belterjességnek semmi köze sincs a fajképződéshez.
Az új Drosophila fajjal kapcsolatosan ajánlom a blogbejegyzés ismételt elolvasását (talán előítéletek nélkül).
Evvel nem tudok mit kezdeni, mert nem erről írtam: "egyetlen komoly, elfogulatlan biológus nem állítaná, hogy a cikkben szereplő új muslica fajta az új fajok evolúciós keletkezésének bizonyítéka lenne." Ilyet nem állít senki, viszont elég szembetűnő a "mesterséges" jelző.
"Az lenne a megdöbbentő, ha ennyi generációt és mutánstörzs keresztezést követően nem változott volna valamit a formájuk."
---
A bejegyzés lényege éppen az, hogy 1-2 generációs idő alatt, mindössze 5 genetikai változással új fajt hoztak létre. Nem csak a formájuk változott "valamit", hanem szaporodásban izolálódtak: egymással kereszteződve nincs utóduk:
"ilyen mértékű (sőt, sokkal látványosabb) változásokat produkáltak a kutyák is Darwin előtt, ám ebből mégsem következtetett senki sem arra, hogy idővel másik fajjá fognak alakulni."
---
Hát persze, ez magától értetődő: melyik kutyatenyésztő célja, hogy új fajt állítson elő? Egyiknek sem, hisz céljuk egy új FAJTA előállítása a kutya FAJON belül. A bejegyzésben szereplő kutatók célja más volt: új mesterséges fajt akartak előállítani és ez sikerült is nekik.