A biológiában semminek nincs értelme, ha nem az evolúció fényében nézzük. (Theodosius Dobzhansky)
2018. február 12., hétfő
2018. február 10., szombat
2018. február 1., csütörtök
A tudományos kutatások sztárjai
Modellszervezetek (balról jobbra): kólibacilus - pékélesztő - muslica - fonalféreg - lúdfű |
A biológiai kutatások alanyai a kísérleti
modellszervezetek. Ezek olyan élőlények, melyek előnyös általános tulajdonságaik
(pl. olcsó laboratóriumi fenntarthatóság, gyors életciklus, szaporaság) mellett,
egy adott tudományág/kutatási téma/biológiai jelenség vizsgálatára különösen
alkalmas vizsgálati eszköztárral is rendelkeznek. Az ilyen organizmusok
vizsgálatával olyan kísérleti eredményekhez, új biológiai ismeretekhez jutunk,
amelyek felhasználhatók más, nehezebben tanulmányozható fajok – köztük az ember
– vizsgálatához. Az elképzelés az, hogy ha például megismerjük egy adott fehérje
szerepét egy modellorganizmusban, akkor határozottabb elképzelésünk lehet egy
hasonló fehérje szerepéről más élőlényben, vagy az emberben, mintha enélkül
kezdenénk a vizsgálatokat. Ezt a megközelítést az élőlények közös leszármazása,
valamint az egyedfejlődés, az anyagcsere-útvonalak és általában az alapvető
sejtfolyamatok evolúciós konzerváltsága teszi lehetővé.
Tény, hogy a legnagyobb genetikai, élettani, vagy
molekuláris biológiai felfedezéseket éppen az alapos gondossággal (vagy éppen
szerencsésen) kiválasztott kísérleti alanyok tették lehetővé. Ki ne tudná ma
már, hogy például az örökléstan, vagy genetika születése, Mendel híres
kísérleteivel, a közönséges borsóhoz köthető. Ismert, hogy Mendel vagy két
tucat növényfajt vizsgált meg, és ezek közül választotta ki a borsót. A célnak
leginkább megfelelő modellszervezet kiválasztásának fontosságát jelzi, hogy a
borsóval végzett kísérletei után Mendel más növényfajokkal is próbálkozott, de
ezekkel nem tudta megismételni a borsóval kapott kísérleti eredményeket.
Közlemények száma, amelyekben a modellszervezet szerepel. |
A modellszervezetek
között van állócsillag, mint a muslica, amely már több mint 100 éve segíti a
kutatómunkát, mások, mint például a borsó, hullócsillagnak bizonyult: rövid
csillogás után eltűnt a tudományos rivaldafényből és újabb modellek léptek
helyére. Jelenleg néhány tucat élőlény tartozik a modellorganizmusok
kiváltságos csoportjába, ezekről egy rövid összefoglaló található a Wikipédia
modellszervezetek oldalán. Vajon melyek a legnépszerűbbek, a leggyakrabban
használtak ezek közül? Megpróbáltam némi objektivitással megválaszolni ezt a
kérdést, ezért a modellszervezetek latin nemzetség, vagy fajneveivel végeztem
keresést a Web of Science bibliográfiai adatbázisban, 1975-től a mai napig
terjedő időszakra. A mellékelt ábra a 10 legnépszerűbb, vagyis a legtöbb
közleményben megjelenő modellszervezetet mutatja. Érdekes, hogy noha az első
10-ben 7 eukarióta és csak 3 prokarióta faj található, azonban ezek együtt sokkal többször szerepelnek a szakirodalomban, mint az eukarióták.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)