Homeopatikus szereket vontak vissza, mert valódi hatóanyagot tartalmazhatnak

Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer Engedélyeztetési Hivatal (Food and Drug Administration, vagy FDA) visszavonásra javasolt több olyan homeopátiás készítményt, amelyeket Terra-Medica cég gyártott, vagy forgalmazott, mert potenciálisan valódi hatóanyagot, penicillint és penicillin-származékokat tartalmazhatnak. Az érintett, Pleo-EX, Pleo-Fort, Pleo-NOT, Pleo-STOLO és Pleo-Quent fantázianévre hallgató termékek a cég szerint akut és krónikus gyulladások, és számos más betegség kezelésére alkalmasak. Noha a készítmények különböző Penicillium penészgomba fajok tenyészeteiből készülnek, amelyek termelnek penicillint, de a termékismertető szerint „this is not an antibiotic and does not produce antibiotic substances”.
Tragikomikus, hogy egy „gyógyszert” azért vonnak vissza, mert valódi hatóanyagot tartalmazhat. A homeopátiás szereket az FDA a recept nélkül kapható gyógyszerekhez hasonlóan szabályozza, ami azonban csak tisztaságukra és csomagolásukra terjed ki, hatékonyságukat nem ellenőrzik. A Terra-Medica termékeknél éppen tisztaságukat kifogásolták, mondván, esetleges penicillin-tartalmuk, még alacsony koncentrációban is, allergiás reakciót válthat ki penicillin-érzékeny betegekben. Terra-Medica önként visszavont minden kifogásolt terméket, talán azért, mert megrendítő lehetett számukra annak gyanúja, hogy termékük valódi hatóanyagot tartalmazhat.

Boldog, békés ünnepeket kívánok!

Az élethossz-növelő ibuprofen

A jól ismert, recept nélkül kapható gyulladás-, fájdalom- és lázcsillapító ibuprofen meglepő hatását ismertetik amerikai és orosz kutatók a PLOS Genetics december 18-i számában. Pékélesztő sejteket, fonalférgeket és muslicákat kezeltek ibuprofennel, és azt tapasztalták, hogy mindhárom faj egyedei tovább éltek kezeletlen társaikhoz képest. A kezeléshez használt ibuprofen koncentráció megfelelt a humán kezelésekben alkalmazott dózisnak, ami átlagosan 15%-os élettartam növekedést eredményezett. Az is megállapítható volt, hogy a megnövekedett élettartam alatt az egyedek normális életet éltek.
 Az ibuprofen egy viszonylag veszélytelen nem-szteroid gyulladásgátló gyógyszer, amelyet az 1960-as évek elején hoztak forgalomba Angliában, és az 1980-as évektől kapható recept nélkül. A vizsgálatok azt is kiderítették, hogy az ibuprofen gátolja az élesztősejtek triptofán aminosav felvételét, de nem ismert, ez hogyan függhet össze az élettartam növelő hatással. A most felfedezett hatás mindenképpen további kutatásokat igényel, hisz az ibuprofent milliók kezelésére használják, és ki tudja, lehet, hogy az ember esetében is több előnyös hatása van, mint amennyit jelenleg ismerünk.

Hideg-meleg szexdetermináció

Az ivar-meghatározás kapcsán általában genetikai tényezőkre, a jól ismert X és Y kromoszómákra gondolunk. Ezek jelenléte, vagy száma már a megtermékenyítéskor eldönti az egyed nemét és a továbbiakban a kromoszómális nem határozza meg a nemi jellegek kialakulását. Az állatvilágban azonban ettől eltérő mechanizmusok is léteznek az ivari meghatározásra, amelyek közös jellemzője, hogy a megtermékenyítést követő embrionális fejlődés során valamilyen környezeti faktornak van meghatározó szerepe. Ilyen a hőmérséklet-függő szexdetermináció, amely elsősorban egyes gyík és teknős fajokra, valamint krokodilokra és alligátorokra jellemző. Ezek az állatok tojásaikat vízközeli, homokba ásott fészekbe rakják és a kiköltést a fészekben uralkodó hőmérsékletre bízzák.

Kiderült, hogy a fejlődésük mellett, a fiókák nemét is ez a hőmérséklet dönti el: bizonyos fajok esetében alacsony hőmérsékleten hímek fejlődnek, magas hőmérsékleten pedig nőstények (IA mintázat az ábrán). Más fajok esetében a hatás éppen ennek fordítottja, azaz alacsony fészekhőmérséklet nőstények kifejlődéséhez, míg magas hőmérséklet hímek megjelenéséhez vezet (IB mintázat). Ezekben a mintázatokban a köztes hőmérsékletek hím és nőstény utódok vegyes megjelenését eredményezi. Ettől némileg eltérő hatást mutat a II típusú mintázat, amelyben a szélsőséges (alacsony, vagy magas) hőmérsékleteken nőstények, míg a köztes hőmérsékleten hímek fejlődnek. Ebben az esetben is, a köztes hőmérséklettől a két szélső hőmérséklet felé haladva szintén megjelennek hím és nőstény ivarú utódok.

A hőmérséklet-függő ivarmeghatározás molekuláris mechanizmusa még nem ismert, de az kijelenthető, hogy persze ebben is gének hatnak, így ez is genetikai, tehát az elnevezés kicsit félrevezető. Arról lehet szó, hogy a genetikai szabályozó program indítása hőmérsékletfüggő. Sikerült meghatározni az egyedfejlődésnek azt a szakaszát, amely különösen fontos az ivari meghatározás szempontjából. Ez az embrionális fejlődés második és harmadik harmadára esett, tehát csak ebben a szakaszban uralkodó hőmérsékleti értéktől függ az utódok neme. A hőmérséklet mellett a hüllők ivari meghatározása hormonfüggő is. Ismert, hogy ösztrogén (női nemi hormon) kezelés hatására akkor is nőstények fejlődnek a tojásokból, ha azokat hímfejlődést indukáló hőmérsékleten tartották. A hormonális hatás tehát elsődleges, mivel felülírja a hőmérséklet hatását. Az ösztrogén tesztoszteronból (hím nemi hormon) képződik, az aromatáz enzim közreműködésével. Ezt az is alátámasztja, hogy aromatáz aktivitásának gátlása hímeket eredményezett még akkor is, ha a tojásokat nőivarú fejlődést indukáló hőmérsékleten tartották. Az aromatáz aktivitása igen alacsonynak bizonyult hímfejlődést indukáló hőmérsékleten, tehát a hőmérséklet-függő ivarmeghatározás egyik kulcslépése lehet az aromatáz enzimet kódoló gén megnyilvánulásának hőmérséklet-függő szabályozása.