2012. január 9., hétfő

Kihalásra ítélt szerveink – III


Most az evolúciós értelemben sorvadó izmainkat tapogatjuk végig, hogy megvannak-e még. J
4-Hosszú tenyérizom
Ez a hosszú, vékony izom (M. palmaris longus) a könyöktől fut a csuklóig, de a ma élő emberek kb. 10-12%-ból már hiányzik. Egykoron fontos lehetett a függeszkedésben és kapaszkodásban. Modern korunkban, sebészek új, intelligens, evolúciótól független szerephez juttatták: előszeretettel használják rekonstrukciós műtétekben (ha megtalálják).






5-Hosszú talpi izom
Orvostanhallgatók rémálma ez a hosszú, és vékony izom, amely a vádlitól fut a térdig, és gyakorlatlan szemek ideg, vagy ínköteggel téveszthetik össze. Minden bizonnyal akkor volt szerepe, amikor őseink mászásra használták lábaikat. A mai populáció közel 10%-ból már hiányzik. Plasztikai sebészetben gyakran transzplantátumként alkalmazzák.







6-Kulcscsont alatti izom
A vállunkban található kis izom (M. subclavius) az első borda és a kulcscsont között feszül. Akkor lenne fontosabb szerepe, ha még mindig négy lábon járnánk. Sok embernek nincs már ilyen izma, másoknak egy van, de olyan is előfordul, hogy valaki két kulcscsont alatti izommal rendelkeznek.



7-Külső fülizmok
Itt három izomról beszélünk, amelyek lehetővé tették őseink számára, hogy fülkagylóikat fejüktől függetlenül mozgathassák hasonlóan ahhoz, mint amire a mai állatok képesek. Bár csökevényesek, de még mindenkiben megtalálhatók. Ezeknek köszönhető, hogy vannak még olyan emberek, akik képesek fülkagylóik kismértékű mozgatására. (Az ábrán csak az egyik izom van kiemelve)

17 megjegyzés:

  1. Éredekes. Ki lehet ezeket tapintani, vagy csak boncolás során állapítható meg, hogy kinek van meg és kiből hiányzik? Volt egy osztálytársam régen, aki,ha valamit nem hallott tisztán vagy valamire figyelt, öntudatlanul az egész fülkagylóját előre mozdította. Neki ezek szerint fejlettebbek lehettek a külső fülizmai :)

    VálaszTörlés
  2. Nem lehet, vagy nehéz kitapintani. Talán azoknak könnyebb kitapintani, akik képesek fülmozgatásra. Általánosan előfordulnak ezek az izmok, de vékony, szinte hártyaszerű képződmények.
    Vannak akik egyik fülüket képesek mozgatni, de olyanok is, akik mindkettőt. Ebben nagy variabilitás tapasztalható. Valahol azt olvastam, hogy a populáció 15-20%-a képes fülmozgatásra.

    VálaszTörlés
  3. Roppant érdekes. Főleg annak fényében, hogy sokan úgy vélik mi fejlődésünk stagnál, vagy már "kifejlődtünk"...amolyan "teremtés koronája" :D..

    VálaszTörlés
  4. Reméljük, hogy az említett sokak egyre kevesebben lesznek, mert belátják, hogy a változás örök. :)

    VálaszTörlés
  5. Egy megjegyzés: Kampis György szerint „az emberiség evolúciója nagyjából befejeződött, hacsak nem gondolunk olyasmikre, mint a szőrzet jövőbeni még teljesebb elvesztése vagy hasonló kis változások”.
    (Mindentudás Egyeteme VIII. szemeszter, 10. előadás – 2006. május 8. kérdések-válaszok)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Itt félreértés lehet. Egyetlen fajnak sem szűnhet meg az evolúciója, mert az evolúció a legfontosabb életjelenség. Az élettől elválaszthatatlan. Amíg van élet, addig lesz biológiai evolúció is. Az ember esetében is. Millió példát lehet erre felsorolni az ember esetében is: előző hozzászólásban szerepelt a Darwin dudor, de ilyen a laktóz tolerancia elterjedése, a mikrobákkal kapcsolatos fegyverkezési verseny, a szaglásunk evolúciója, stb. Ez tényleg be-, vagy előre láthatatlan folyamat.

      Törlés
    2. Ezek szerint az is elképzelhető, hogy valamikor a távoli jövőben az emberi faj több, szaporodásbiológiailag elkülönült fajra bomlik?
      Steve Jones úgy véli, hogy az ember „felszabadította magát a létért folytatott küzdelem terhe alól” , ezért „ránk nem vonatkoznak a mindenütt érvényes biológiai törvények”.
      Erről mi a véleménye?

      Törlés
    3. A fajkeletkezés feltételei minden bizonnyal megszüntek az ember számára itt a Földön, mert a populációk közötti áramlás szinte akadálytalan. Ha nagyon eleresztjük a fantáziánkat, akkor (talán) elképzelhető egy olyan helyzet, hogy az emberiség talál egy távoli lakható bolygót, amit benépesít, majd valamilyen oknál fogva megszűnik a kapcsolat a két bolygó között. Akkor, idővel, a független fejlődés eredményeként létrejöhet egymással már nem szaporodó két faj.
      Steve Jones egy nagyon híres angol genetikus, akiről elterjedt, ha jól tudom, egy újságnyilatkozata kapcsán, az említett kijelentés. Én ezt nem láttam, viszont biztos vagyok abban, hogy az emberi evolúció nem állt (nem állhat) le, és az emberre is vonatkoznak a "mindenütt érvényes biológiai törvények".

      Törlés
    4. Az idézetek Steve Jones 'Darwin szelleme' című művéből származnak (366. és 381. o.)

      Egy kérdés: ha az ember biológiai evolúciója ma is tart, akkor találunk-e a 7 milliárd földlakó között olyan hasznos mutációkat, amely alapján az emberiség evolúciója kétséget kizáróan bizonyítható?

      Darwin szerint az új változatok, illetve fajok nemcsak földrajzi elkülönüléssel jöhetnek létre: „A természetes kiválasztódás elmélete arra a feltételezésre épül, hogy minden új változat és végül minden egyes faj azáltal jön létre, hogy némi előnyt szerez másokhoz képest, amelyekkel versengésbe kerül; ebből majdnem mindig a kevésbé előnyös forma kipusztulása következik.” (A fajok eredete, XI. fejezet, 302. o.)

      Megjegyzések:
      1. A földrajzi elkülönülés nem eredményez versenyt.
      2. A Darwin dudor léte vagy nem léte semmilyen előnyt/hátrányt nem jelent, ezért az evolúció szempontjából közömbös változásnak tekinthető.

      Törlés
    5. Tisztelt Nullius, az ember evolúciója már milliószor demonstrált, nyilvánvaló tény, tehát nincs szükség bizonyításra. Ha helytelenül figyelmen kívül hagy mindent, csak az emberi genom szekvenciáját vizsgálja, és összehasonlítja más fajok genomszekvenciájával, akkor nem juthat más következtetésre, csak arra, hogy az ember az evolúció terméke és még ma is evolválódik.

      Darwinnak igaza van a fajkeletkezésben, mert ennek legalább négyféle lefolyását ismerjük. A változatokat azonben ne keverje ide, mert azok létrejöttéhez csak random mutációs esemény szükséges.

      A "némi előny" és a "versengés" szaporodási sikerben nyilvánul meg - mindig csak utólag.

      "1. A földrajzi elkülönülés nem eredményez versenyt."
      Az eredeti populációval természetesen nem, a az új élőhelyen létrejövő változatok között ott is érvényesül. De ismét kihangsúlyozom: a verseny nem fej-fej elleni küzdelmet jelent, hanem szaporodási sikert.

      "2. A Darwin dudor léte vagy nem léte semmilyen előnyt/hátrányt nem jelent, ezért az evolúció szempontjából közömbös változásnak tekinthető."
      Nálunk, embereknél ma már valóban nincs szerepe. Éppen ezt igyekeztem kifejteni írásomban. Éppen ezért tűnik el lassan az emberi populációból. Viszont sok állatfaj esetében ma is megfigyelhető és szerepe van a távoli hangok fókuszálásában. Ott tehát nem közömbös.

      Törlés
  6. Az ember szereti azt hinni, hogy tökéletes és állandó. Mintegy az élet célja. Nem tudom, miért kell ehhez az "élet céljához" vagy ilyesmikhez annyira ragaszkodni? Az élet változik,a kár tetszik, akár nem. Ez van. No, és miért probléma, ha egy távoli "ősünk" még fákon ugrált? Dédmamámnak meg nem volt mobifonja, és nem ismerte az internetet. Ettől még az ősöm.
    Nekem csak a bal fülem mozgatható egy kicsit, a gyerekeim jókat nevetnek rajta. És két bölcsesség fogam sosem nőtt ki. Fejlődök! :)
    Örülök, hogy rátaláltam ma erre a blogra.
    Ja, és az evolúció tagadókkal az (is) a baj szerintem, hogy az evolúció tant, mint vallásos hitet fogják fel és nem értik, ezt nem hinni kell. Mint a gravitáció, akár hiszem, akár nem, lezuhanok.

    VálaszTörlés
  7. "a verseny nem fej-fej elleni küzdelmet jelent, hanem szaporodási sikert."

    Darwin szerint „A létért folyó küzdelem az élőlények nagy szaporodási sebességének elkerülhetetlen következménye. Minden lény, amely egyedeinek természetes élettartama során egynél több petét vagy magvat hoz létre, ezek élete során valamikor, az egyik-másik életévük valamelyik évszakában komoly pusztulásra kell számítson, mert különben a mértani növekedés szabályai szerint hamarosan már olyan mérhetetlenül nagy számban létezne, hogy egyetlen vidék sem tudná eltartani. Tehát, mivel több egyed jön létre, mint amennyi életben maradhat, minden esetben létrejön a létért folyó küzdelem, akár egyazon faj egyedei, akár különböző fajok egyedei között, akár pedig a fizikai életfeltételekkel szemben."

    Darwin az ember jövőbeni evolúcióját így képzelte:

    „Egészen bizonyos, hogy a jövőben, századokban mérve nem is olyan távoli jövőben, az ember civilizált fajtái az egész világon ki fogják irtani a vad fajtákat és el fogják foglalni a helyüket. Mint Schaaffhausen megjegyezte, ugyanakkor kétségtelenül az emberszabású majmokat is ki fogják irtani. Az ember és legközelebbi rokonai között lévő hézag akkor még sokkal szélesebb lesz, mert az egyik oldalon, amint remélhetjük, még a kaukázusinál is civilizáltabb ember fog állni, a másik oldalon pedig olyan alacsonyrendű majom, mint a pávián, nem úgy, mint jelenleg, amikor csak a néger vagy az ausztráliai bennszülött és a gorilla között kellene áthidalni a hézagot.”
    (Charles Darwin: Az ember származása, 211. o.)

    Szerintem ez nem értelmezhető másként, mint ember-ember elleni létharc (szociáldarwinizmus).

    VálaszTörlés
  8. "Darwin az ember jövőbeni evolúcióját így képzelte"
    Kár, hogy az idézett szövegben egy szó nincs arról, hogy hogy képzelte az ember evolúcióját. Csak az, hogy szerinte ki fogjuk irtani az emberszabásúakat, emiatt még távolabbi rokonaink lesznek a legközelebbi élő rokonaink. De ennek meg nincs köze a jövőbeni evolúciónkhoz (fajok kiirtása nem evolúció).

    VálaszTörlés
  9. Dehogynem, hiszen „A természetes kiválasztódás elmélete arra a feltételezésre épül, hogy minden új változat és végül minden egyes faj azáltal jön létre, hogy némi előnyt szerez másokhoz képest, amelyekkel versengésbe kerül; ebből majdnem mindig a kevésbé előnyös forma kipusztulása következik.” (A fajok eredete, XI. fejezet, 302. o.)

    Darwin művének címe is erre utal: "A fajok eredete természetes kiválasztás útján, avagy a létért folyó küzdelemben előnyhöz jutott fajták fennmaradása."

    VálaszTörlés
  10. Lehet valahol részletesebben olvasni az emberi -főleg vázrendszeri- atavizmusokról? Az emberi populációkban való előfordulásuk és egészségügyi vonatkozásuk (Jelenlétük rontja-e az életminőséget, növeli-e a sérülésesélyt) érdekelne legjobban.

    VálaszTörlés
  11. Nem vagyok meggyőzve arról, hogy a szóban forgó jelenségnek biztosan köze van az evolúcióhoz. Polgárpukkasztó kijelentésem mellett a következőképpen érvelek:

    Csak akkor lehetünk biztosak abban, hogy a sorvadó izmok evolúciós maradványok, ha (1) módunkban áll megvizsgálni az őseinket, hogy azok milyen mértékben és gyakorisággal rendelkeztek ezekkel a szervekkel, vagy (2) megfigyelhetjük, hogy pár ezer év múlva milyen arányban tűnnek fel az emberekben ezek az izmok. Viszont őseink izomrendszerét nem tudjuk ellenőrizni, mivel a lágy szervek szinte soha nem őrződnek meg, a jövő pedig még ellenőrizhetetlenebb. Vagyis a cikk nem bizonyítja, csupán előfeltételezi, hogy ezekért a statisztikákért az evolúció a felelős.

    Joggal merülhet fel a kérdés, hogy akkor mi felel a „sorvadó izmokért”? Szerintem nem olyan ördöngös a válasz: az anatómiánkban (és más élőlények anatómiájában) megfigyelhetünk némi változatosságot, kisebb eltéréseket. Pl. néhány embernek össze van nőve a szemöldöke, néhánynak meg nincs, valakinek lötyög a háj a felkarján, valakinek alig van ott valami, valakinek csupa szőr a háta, másnak teljesen csupasz, mintha epilálták volna – ezekből senki sem következtet semmit az eredetünkről. A szemszínünk is különbözik, és néha születnek albínók – őseink albínók lettek volna?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Monsun, megtiszteltetés, hogy friss Bloggeresként blogomat tisztelted meg hozzászólásaiddal. Úgy tűnik, kifejezetten érdekel az evolúció. Ez nagyszerű!!!
      Írod, hogy "Csak akkor lehetünk biztosak abban, hogy a sorvadó izmok evolúciós maradványok, ha (1) módunkban áll megvizsgálni az őseinket, hogy azok milyen mértékben és gyakorisággal rendelkeztek ezekkel a szervekkel, vagy (2) megfigyelhetjük, hogy pár ezer év múlva milyen arányban tűnnek fel az emberekben ezek az izmok. Viszont őseink izomrendszerét nem tudjuk ellenőrizni, mivel a lágy szervek szinte soha nem őrződnek meg, a jövő pedig még ellenőrizhetetlenebb."
      ---
      Hm...biztos, hogy csak akkor? Biztosan nem létezik további lehetőség? Kijelentéseddel tulajdonképpen azt sugalmazod, hogy a témában kutató kiváló evolúciós biológusok, antropológusok csupán alaptalan "előfeltételezésekből" állapítanak meg evolúciós jelenségeket?
      Van egy jó hírem: (legalább) két további lehetőség biztosan létezik a szóban forgó jelenségek viszgálatára. Mivel látszik, hogy őszinte érdeklődő vagy, ezért legyen számodra egy házifeladat a további lehetőségek felkutatása. Hidd el, izgalmas és érdekes ismeretekkel gyarapodsz majd.

      Hozzászólásod második fele arról tanúskodik, hogy (nyilván) érdeklődésed hevében nem olvastad figyelmesen a szöveget: a blogbejegyzés nem egyedi, fenotípusos változékonyságról szól, hanem evolúciós változásokról. Nem egy-egy egyén sorvadó izmairól van szó, hanem evolúciós értelemben sorvadó izmokról: a kettő bizony nem ugyanaz.

      Törlés