tag:blogger.com,1999:blog-173227834105070940.post2403531135391417513..comments2024-03-27T08:14:22.973+01:00Comments on BIOLÓGIAI EVOLÚCIÓ: Tetten ért evolúció – tejcukor-toleranciaDeák Péterhttp://www.blogger.com/profile/14753800237420886748noreply@blogger.comBlogger4125tag:blogger.com,1999:blog-173227834105070940.post-75341564568170708382015-07-31T22:25:49.358+02:002015-07-31T22:25:49.358+02:00Szia János! Reális lehetőségeket említesz. Mivel n...Szia János! Reális lehetőségeket említesz. Mivel nem ismerjük alaposan a 6-8000 évvel ezelőtti európai és ázsiai körülményeket, így talán nem dönthető el, hogy kik voltak okosabbak a másiknál. Biztos mindkét népesség nehéz körülmények között élt, és avval próbálkoztak, amivel csak tudtak, vagy amit a körülmények megengedtek.Deák Péterhttps://www.blogger.com/profile/14753800237420886748noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-173227834105070940.post-33187952955426809022015-07-31T19:39:37.830+02:002015-07-31T19:39:37.830+02:00Lehet, hogy okosabbak (gyakorlatiasabbak) voltak m...Lehet, hogy okosabbak (gyakorlatiasabbak) voltak mint az említett európaiak és nem hagyták az értékes emberéletet veszni mint a (talán sokkal népesebb) letelepedett népek. Inkább rájöttek, feltehetőleg nagy igyekezetükben látván embertársaik szenvedését, hogyan lehet fogyaszthatóvá tenni a tejet, így a szervezetük eleve nem lett kitéve hosszú távon ennek a stressznek és így az nem edződött hozzá a tejcukorhoz. Illetve a vándorló életmódból fakadóan a nagyobb vadászterület a gazdálkodásnál bőségesebb táplálékkal szolgálhatott így szintén nem kellett olyat fogyasztani ami tudottan árt és így több idejük is lehetett feltalálni a feldolgozás módszereit. És persze a gazdálkodás itt nem földművelés volt, hanem állattenyésztés elsősorban, ahol "csak" odébb kellett hajtani legelni az állatot nem pedig reménykedni a kedvező idősárásban. Vagyis a vadászaton túl itt elsősorban a hús jelen lehetett mint állandó és viszonylag bőséges táplálék szemben a földműveléssel, ahol ha megették a lovat nem tudták munkára fogni következő évben, így inkább nem ettek vagy nem ettek annyi húst - maradt a tej.Anonymoushttps://www.blogger.com/profile/08669635361649970602noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-173227834105070940.post-58872074642781791492015-07-31T11:35:41.546+02:002015-07-31T11:35:41.546+02:00Nagyon jó kérdés! Több faktor is szerepet játszhat...Nagyon jó kérdés! Több faktor is szerepet játszhatott abban, hogy náluk nem terjedt el tejcukor-tolerancia mutáció. Feltehetően szerepe van annak, hogy változatos tejfeldolgozási módszereket használnak, amelyek csökkentik a tejtermék tejcukor-tartalmát. Valószínűleg vándorló nomád életmódjuk során keveredésük más csoportokkal szintén akadályozhatta új mutációk elterjedését.Deák Péterhttps://www.blogger.com/profile/14753800237420886748noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-173227834105070940.post-48996437426714236532015-07-30T22:48:59.487+02:002015-07-30T22:48:59.487+02:00Ami számomra furcsa, hogy olyan "ősi" na...Ami számomra furcsa, hogy olyan "ősi" nagyállat tartó nomád pásztornép, mint pl. a mongolok mennyire nem képesek a tejet magát elfogyasztani. Holott a tej náluk alapélelmiszer, de csak feldolgozva. A nyers tej fogyasztása minimum erős hasmenést okoz, azt 5 évnél idősebb nem eszi. Megrökönyödve figyelték, amint (néhányan magyarok) a frissen fejt jaktejet még a sajtárból kimerve a bögrénkből megisszuk (pont olyan, mint egy finom, zsíros tehén tej). Majdnem kivették a kezünkből, mert szerintük attól betegek leszünk. Nem lettünk.<br /><br />Szóval náluk, mint tehenet, kecskét, jakot, tevét, birkát sőt, lovat fejő pásztornépnél miért nem alakult ki ez az előnyös tejcukor emésztés? Pedig a fentebb leírtak - hűvös sőt hideg éghajlat, növénytermesztésre alkalmatlan klíma és termőföld, gyakori éhínség, de rengeteg állat ami tejel - mind arra alkalmas környezetet teremtett a laktáz mutációra. Nekem ez fura.qvikhttps://www.blogger.com/profile/15811800396779017116noreply@blogger.com