2012. május 25., péntek

Javasolj egy témát!

Kedves rendszeres és rendszertelen olvasók, és blogtársak! Minden blogjegyzet után reménykedve várom, hogy megélénkül a hozzászólások, vélemények száma, de ez eddig ritkán következett be, noha a blog napi látogatóinak száma folyamatosan emelkedik. A remélt nagyobb aktivitás érdekében most eggyel magasabb szintre emelem kapcsolatotokat a bloggal, ezért a következő kérés MINDENKIHEZ szól: javasoljatok olyan témákat, amelyekről olvasni szeretnének itt.

Az irányelv nagyon egyszerű:
- Javaslatod kapcsolódjon a genetikához, vagy a biológiai evolúcióhoz (legyen a blog témájához közelálló)!
- Javaslatod ne legyen nagyon kellemetlen, vagy másokat indokolatlanul bántó!

Ígérem, hogy a kapott témákat igyekszem majd figyelembe venni, és feldolgozni a jövőbeni jegyzetek elkészítésekor.

Evolúciós fa

Darwin  első törzsfája 1837-ből
Darwin fő művében egyetlen ábra található, egy evolúciós fa. Ez biztosan nem véletlen, és talán így akarta jelezni, hogy milyen fontosnak tartotta a fajok közötti rokonsági viszonyok és leszármazásuk szemléltetésére az ilyen elágazásokat tartalmazó vonalas vázlatrajzokat. Mára már egy egész tudományág, a filogenetika fejlődött ki avval a céllal, hogy feltárja az élőlények közötti evolúciós viszonyokat, az élőlények evolúciós történetét. Egy filogenetikai analízis eredménye az evolúciós fa, amelyet szoktak még filogenetikai fának, vagy törzsfának is nevezni. Mivel az evolúciós rokonság ábrázolásának megértése elengedhetetlen magának az evolúciós elméletnek a megértéséhez, talán hasznos lesz részleteiben megismerni, hogy mi valójában az evolúciós fa, mit lehet, és mit nem lehet kiolvasni belőle.
Egyszerűen fogalmazva, az evolúciós fa biológiai csoportok rokonsági kapcsolatainak vázlatos ábrázolása. A biológiai csoport lehet faj, vagy más rendszertani kategória is. Minden törzsfa ugyanazokat az alapvető információkat adja a biológiai egységek kölcsönös kapcsolatáról, leszármazásuk történelmi mintázatáról és a különbözőség, vagy divergencia megjelenéséről. A csoportok leszármazását egy-egy ág jelzi, amelyek egyesülése közös őst reprezentál. A közös ősök maguk is összekapcsolhatók még távolabbi ősökkel. Egy tipikus evolúciós fa felépítését szemlélteti a mellékelt ábra, amely öt csoport (A-tól E-ig) evolúciós kapcsolatát mutatja.
Minden csoport egy-egy ágvégen, vagy ágcsúcson helyezkedik el. Ezek a végek jelölik a jelent, és minél inkább lefelé haladunk az ábrán, annál inkább távolodunk a jelentől. A csúcsokban elhelyezkedő A, B, C, D és E ma is élő, kortárs csoportok. A hozzájuk vezető ágak önálló evolúciós utakat jelölnek. Két ág múltbeli találkozási pontja reprezentálja két csoport közös ősét. Végül mind az öt csoport összeköthető egy közös őssel, a legalsó elágazási pontban, azaz az evolúciós fa gyökerénél. Minél több kizárólagos közös ősön osztozik két csoport, annál közelebbi rokonságban vannak. Például az ábrán látható evolúciós fa csúcsától a gyökeréig az A és B csoport három, A és C kettő, míg A és E egyetlen közös ősön osztozik. Az A és B csoportokat egy-egy közelmúltbeli közös ős köti össze, ezért ezek testvércsoportjai egymásnak. Hasonló kapcsolat van a C és D csoportok között is, és ezek ketten állnak a következő legközelebbi rokonságban A-val és B-vel, mivel létezik egy olyan közös ős, amelyen csak ők osztoznak. Az E csoport csak egyetlen távoli őssel hozható kapcsolatba a többi csoporttal, avval, amelyik az evolúciós fa gyökerénél található, ezért az E csoport jelenti a külső referencia csoportot, amely összehasonlítási alapként szolgál a többi csoport evolúciós viszonyainak meghatározásában.
Nem biológus olvasóknak talán érdemes megemlíteni azt a tényt, hogy egyfajta hasonlóság létezik az evolúciós fák és az emberi családfák között. Mivel egy családfa könnyebben felismerhető rokonsági viszonyokat ábrázol, ezért segíthet a biológiai csoportok közti kapcsolat megértésében, ha az evolúciós fákat családfaként „képzeljük el”. Ezt az elképzelést szemlélteti a következő ábra. Ezen az olvasó (te) egy ágvégi csoportot reprezentál, amely másik három csoporttal (testvér és unokatestvérek) mai, kortárs csoportokat alkot. Az olvasó legközelebbi rokona a testvére, akivel egy kizárólagos közös ősben (szülő) osztoznak. A szülőnek is van testvére (az olvasó nagybácsija, vagy nagynénije), mindketten az olvasó nagyszülőjétől származnak. Az olvasó nagybácsijának, vagy nagynénijének utódai az olvasó unokatestvérei. Hasonló rokonsági kapcsolatok érvényesülnek az evolúciós fák biológiai csoportjai között is.

2012. május 15., kedd

A rovarbeporzás kezdetei

A virágos növények és az azokat beporzó rovarok együttes fejlődése egy csodálatos evolúciós sikertörténet, amit az bizonyít, hogy a mai virágos növények több mint 80%-ának szaporodását rovarok biztosítják. A rovarbeporzás kezdeteit a kutatók eddig, elsősorban indirekt bizonyítékok alapján, 100-200 millió évvel ezelőtti időszakra tették. Egy nemzetközi kutatócsoportnak most sikerült direkt bizonyítékokat találni rovarok pollenszállítására 105-110 millió éves ősmaradványokban. Vizsgálataikról a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) tudományos folyóirat május 14.-i számában számoltak be. Ezek az eredmények jelentik az eddigi legkorábbi bizonyítékokat rovarbeporzásra.
A kutatók Észak-Spanyolországban talált borostyánkövekben fennmaradt apró rojtosszárnyú rovarokat (Thysanoptera), tripszeket vizsgáltak. Az áttetsző borostyán kiváló konzerváló tuajdonságának köszönhetően, időben befagyasztva, rendkívüli részletességgel őrizte meg ezeket az alig kétmilliméteres rovarokat. A rovarok testéhez jól kivehetően többszáz pollenszem tapad, elsősorban a háti részen található szőrök közelében. A pollenszemcsék több jellegzetességét is meghatározták a kutatók, és ezek együttesen azt sugallják, hogy a pollenszemek cikász- vagy páfrányfenyőtől származnak.
Mivel a virágos növények változatosságának ugrásszerű növekedése és térhódításuk is mintegy 100 millió évvel ezelőtti időszakra tehető, ezért elképzelhető, hogy a rojtosszárnyú rovarok a földtörténet első beporzó rovarcsoportjainak egyikét képviselik. Ezek közül némelyik - a növények és rovarok koevolúciójának köszönhetően - az évmilliók során, virágbeporzásra specialzálódott fajjá fejlődött.

2012. május 14., hétfő

Papa, ő mondta, hogy gekkó vagyok!

Szenzációhajhász média – Gázos ügy!

A Current Biology tudományos folyóirat május 8.-i száma közöl egy érdekes cikket, amelyben angol kutatók, összetett számításokkal, a növényevő dinoszauruszok (szauropodák) metánkibocsátását becsülték meg. A metán, amely a növényi táplálék emésztése során képződik, mint bélgáz, az egyik legjelentősebb üvegházhatást okozó gáz. A kutatók számításai szerint a növényevő dinók metántermelése összevethető mai, modern korunk teljes metánkibocsátásával, és reális az a feltételezés, hogy hozzájárulhatott a mezozoikumra jellemző meleg és nedves klíma kialakulásához.  
Ez a cikk mondandójának rövid összefoglalása Ehhez képest megdöbbentő az amerikai Fox News TV csatorna híradása, amely az alábbi harsány címmel adja tudtunkra az „új tudományos felfedezést”: Dinosaurs 'gassed' themselves into extinction, British scientists say” (Angol kutatók szerint a dinoszauruszok halálra szellentették magukat.)
Fox News ebben az esetben többet tett egy tudományos eredmény közlésénél: valótlan állítást közölt, amit semmivel sem támasztott alá. Ez egy tipikus példája a félrevezető tájékoztatásnak.